Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

154 Megbízás nélküli ügyvitel. pereseket az érettük kifizetett összegnek felperesnek vissza­fizetésére feltétlenül kötelezni kellett, (C. 2794/1892.) Ha el nem évült közadótartozást cr, kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek a visszkeresete a kötelezett ellen nem, évül el az 1S83:XLIV. t.-c. 90. §-ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt. (70. sz. teljes ülési polg. döntvény.) Az anya a kiskorú gyermekei tulajdonát képező ház kiépítésére fordított költségeinek a gyermekeiktől való meg­térítését, ha a háznak kiépítésére a gyámhatóság jóváhagyá­sát ki nem eszközölte s a házat holtig tartó haszonélvezetben tartja, ennek a haszonélvezeti jognak megszűnte előtt éppeu nem s ennek megszűnte után is örököse, esetleg csak azt az értéket követelheti, amellyel az új épület a tulajdonosok használatába jutásakor bírni fog. amennyiben az új építkezés az ő javukra szolgált. (C. 175/1904.) Megbízás nélküli ügyvivő költségei megtérítését köve­telheti, ha a költekezés a harmadik személy túlnyomó hasz­nára vált és őzzel gazdagodott, vagy a beavatkozást utólag jóváhagyta. (G. 152/1910.) MD. IV. 210. Az az ügyvivő, akinek eljárása ellen az ügy ura tiltako­zott, aki tehát az ügy urának feltehető akarata ellenére járt el, az ügy ellátására fordított költségeinek megtérítését ad ügy urától csak ennek gazdagodása erejéig követelheti. (P. VI. 10911926., PHT. 796.) A megbízás nélküli ügyvivő, ha az ügy ura az ügyvivő eljárását jóvá nem hagyta, a helyette teljesített fizetéseket csak a másik fél alaptalan gazdagodása esetében követelheti. (P. IV. 5245/1929.) Grill XXIV. 685. I. Aki másról súlyos veszélyt hárít el, maga pedig e köz­ben testi épségében vagy egészségében kárt szenved, a meg­segítettől jutalmat követelhet, kivéve, ha a veszélyt maga idézte elő. vagy a mentésre kötelezve volt. — II. A jutalmat a bíróság az eset körülményeinek, különösen a veszély és kár nagyságának s a felek vagyoni viszonyainak figyelembe vételével a méltányosság szerint állapítja meg. — III. De a megsegített nem kötelezhető jutalomfizetésére, ha ezzel ön­magának vagy azoknak a személyeknek megélhetését veszé­lyeztetné, akiknek eltartásáról törvény szerint gondoskodni köteles. — IV. Ennek a jogszabálynak az alkalmazását nem zárja ki az sem, ha a megmentett, illetve megsegített a men­tést vagy megsegítést ellenezte is. (P. VI. 289/1932. MD. XXVI. 46.) A fiúgyermek taníttatásával tényleg felmerült és az atya helyett az anya által jogainak fenntartásával kifizetett költ­ség megtérítését az anya az atyától a helyette történt teljesí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom