Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)
126 Megbízás. a megbízó, ki a takarékpénztárt azzal bízta meg, hogy a beküldött összeget az árú feladásáról szóló feladási vevény ellenében szolgáltassa ki, a takarékpénztár által a megbízás értelmében kifizetett összeget vissza nem követelheti, ha az összeget, bár hamisított feladási vevény alapján fizette ki, ha a hamisítás fel nem ismerése körül őt gondatlanság nem terheli. Nem tekinthető gondatlanságnak, ha a megbízott a ha misítást fel nem ismerte, amikor a megbízó a neki beküldött okmányon szintén nem ismerte fel azonnal a hamisítást. (Budapesti tábla, 79/1906.) Dt. 4. f. VI. 94. 11. Követelés behajtására adott megbízás. A megbízott a kikötött díjnak megfizetését csak akkor követelheti ha a megbízásnak a megbízó érdekében eleget tett. Ha a felperes megbízása arra irányult, hogy a másodrendű alperesnek a bank ellen állítólag fennálló követelését megbízója részére hajtsa be, azonban a bank ezt az összeget nem felperes megbízójának, hanem elsőrendű alperesnek fizette ki, s így a felperes által vállalt behajtás nem történt meg. felperes a kikötött díjnak megfizetését nem követelheti. Nem változtat ezen az, hogy a kérdéses követelés a banktól per útján a másodrendű alperes részére esetleg behajtható lett volna, ha ez az alperes a követelésnek esetleg per útján való behajtását a saját elhatározásától tette függővé s így a pert pusztán azért, hogy a felperes a közvetítési díjat megkaphassa, megindítani nem tartozott. (11094/1906.) MD. II. 31. 12. Ügyvédi megbízás.4) 1937:1V. törvénycikk. 77. §. Az ügyvéd köteles a képviselet elvállalásakor a fél által közölt tényállást írásba foglalni (tényvázlat), azt a téllel aláíratni, illetőleg kézjegyével elláttatni s tényzázlatra rávezetni, hogy annak alapján a fél érdekében milyen jogcselekmények elvégzését indítványozza s hogy azok elvégzése, amennyiben a tényállás a valóságnak megfelel s az ellenérdekű fél sem hoz fel előre számításba nem vehető körülményt — per esetében pedig a per esetleges kedvezőtlen kimenetele — a félre nézve hozzávetőlegesen *) Az ügyvédi meghatalmazás szabályait l. a perjogi kötetben.