Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

114 Díjkitűzés. merült fel, hogy a pályázót az általános jogelvek alapján kártérítésre jogosítja. (C. 5108/1910. Gr. XIII. 401.) MD. V. 34. Ajánlati verseny folytán készített tervek díjazását a tervező a megbízás el nem nyerése esetére akkor sem követelheti, ha egyoldalúan ki is jelentette, hogy a megbízás el nem nyerése esetére tervei díjazandók. (P. TV. 560/1911.) MD. VI. 113. A Magyar Tudományos Akadémia által jutalomdíj kitűzésével hirdetett pályázatra való felhívás folytán az abban résztvett fél és az Akadémia között keletkezett jogviszony oly természetű, hogy a pályázat sorsa felett minden más tényező kizárásával dönteni egyedül az Akadémia van hivatva. Ugyanezért döntése végérvényesnek és ebből kifolyólag megtámad hatatlannak tekintendő, amiből önként következik, hogy a pályázó sem a részére oda nem itélt jutalomdíj kiszolgáltatását, sem egyéb kártérítést követelni nem jogosult. (P. VIJJ. 487811912.) PHT. 459., MD. VII. 178.