Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1944)

HARMADIK FEJEZET. Alkuszi szerződés /. Javaslat 1602—1606. §§. 1602. §. Aki szerződés köveütéséért vagy szerződéskötésre kínálkozó alkalom közléséért másnak — az alkusznak — díjat ígér, ellenkező megállapodás hiányában csak abban az esetben köteles a díjat megfizetni, ha az alkusz nak közvetítésével vagy közlése alapján a szerződést megköti. Ha az alkuszdíjat ígérő fél halasztó feltétel alatt köti meg a szerződést, az alkuszdijat csak a feltétel teljesülése esetében kell megfizetni; ha bontó feltétel alatt köti meg, az alkuszdíj a feltétel teljesültével az alaptalan gazdagodás visszatérítésének szabályai szerint visszajár. Alkuszdíj külön kikötés nélkül is jár, ha a körűimé nyek szerint nem lehet feltenni, hogy az alkusz a közbenjárásra díjtalanul vállalkozott. Az alkuszdíj mennyisége, ha sem megállapodás, sem hatósági díjszabás nem határozza meg, a helyi szokás szc ríni igazodik. 1603. §. Költségének megtérítését az alkusz ellenkező megállapodás hiányában nem követelheti. Ez akkor is áH, ha közbenjárása szerződéskötésre nem vezet. Ha azonban az alkuszdíjat igérő fél az alkusz részéről kellően előkészített szerződés megkötését ok nélkül megtagadja, vagy az alkuszi szerződést oly időben, amikor az alkusznak már tetemesebb költsége merült fel, ok nélkül felmondja, a bíróság őt a körülményekhez képest arra kötelezheti, hogy az alkusz felmerült költségét, amennyu