Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

7S Az eladó sz<< ratossáoa idegenítette el az ingatlant az ugyancsak rosszhiszemű vevőknek, akik azt értéken felül jelzálogjogokkal megterhelték. (P. V. 2197/1937.) GT. XXXI. 702. c) Vevő letételi kötelessége. Felperes és tulajdonostársaik az A) alatti szerződéssel a kérdéses ingatlanokat együttesen egy közös nieghatalimazott által, mint egy tárgyat adták el és együttesen kötelezték magukat arra, hogy a'z ingatlanokat alperesnek teher- és adósságmeuteseu átadják: ez az elvállalt kötelezettség, tehát ellenkező kikötés hiányában az eladóval szemben egyetemleges és ezt az egysege® szerződést a volt tulajdonostársak jutalékára nem lehet szétbontani aQakép, hogy az eladókra különböző kötelezettség háruljon; minthogy pedig az eladók a tehermentes átadás iránt vállalt kötelezettségnek eleget nem tettek és így alperes esetleges veszélynek vam kitéve, felperesek nem követelhetik, hogy a lejárt vételár-jutalékok kezeikhez fizettessenek, hanem csak azt kívánhatják, hogy alperes őket ezen jutalékok tekintetében biztosítsa, mi a bírói letét által elérhető. (C. 3508/1895.) Az eladott ingatlanon fekvő terhekért ellenkező megállapodás nemlétében az eladó szavatol, követikezéskép vevőtől a kikötött vételárat rendszerint mindaddig nem követelheti, míg az eladott ingatlant nem tehermentesíti. Ezen szabály alól kivétel tehető abban az esetben, ha ,a vevő a zálogjoggal terhelt ingatlant birtokba veszi és birtokolja, mert az eladó nem tartozik megengedni, hogy a vevő a megvett ingatlan haszonélvezetét visszteher néllkül használja. Ha azonban a vevő a megvett ingatlan birtokában nincsen, alpereseik a vételárnak bírói letétbe való helyezésére nem kötelezhetők. (C. 897/1897.) Ha a vevő aiz ingatlant terhelő tartozást átvállalja, az eladó — ellenkező kikötés hiányában — bármikor követelheti, hogy a vevő a hitelező kiűzetése által vagy annak kieszközlése által, hogy a hitelező a vevőt egyedüli adósa gyanánt elfogadja és az adÓ3t felmentse, őt oly jogi helyzetbe hozza, hogy a hitelező részéről való meg támad tatást ól mentes legyein; ellenkező esetben a vevő köteles az eladót a megtámadtatás ellen az átvállalt követelés összegének bírói letétbe helyezése által biztosítani. (C. 241/1909.) Gr. XII. 1033. A 39. számú kúriai polgárjogi döntvény joggyakorlatában kifejtett ama jogszabály, melynél fogva, ha tehermentes vételnél a vételárhátralék kiűzetésére valamely feltételnek kif ejezetten kikötése nélkül batáridő állapíttatott meg, az ingatlan vevője a határidő elteltével, kifejezetten ellenkező kikötés hiányában a vételár, vagy annalk hátralékát vissza nem tarthatja, hanem, ha az eladó a határidő bekövetkeztekor a telekkönyvi állást még nem rendezte akként, hogy vevő tulajdonjogát tehermentesen bekebeleztethesse, ai vételárt bírói letétbe helyezni köteles, csak annyiban nyerhet alkalmazást,