Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az eladó szavatossága 73 nctm zárja, ki a vevőnek azt a jogát, hogy az adásvételi szerződés­től el ne állhasson abban az esetben, ha az eladó az egyébkent elhárítható telekkönyvi akadályt a neki evégre kitűzött megfelelő határidő alatt el nem hárítja. A vevő ugyanis nem kényszeríthető arra, hogy a tulajdonjog telekkönyvi szolgáltatására érdekei veszélyeztetésével és sérelmére a méltányosságot meghaladó időn túl, bizonytalan ideiig váralkozzék. (P. V. 3189/1934.) M. Tára XVI. 84. Az eladó a jelzálogjogért elvileg mindig szavatol, ellenben a szavatosság tófejezett vállalása nélkül nem szavatol az eladó valamely szembeötlő telki szolgalomért és harmadik személyeknek a vétel tárgyára vonatkozó olyan jogáért sem, melyet a vevő a szerződésikötéskor Ismert. Ezért nem minősítette a Kúria az eladó részéről a vevőt a vételár visszatartására jogosító teljesítési kése­delemnek azt, hogy nem mentes itat te az eladott ingatlant az arra bejegyzett haszonbérleti jog és útszolgalom alóli, minthogy ezekről a vevő a vételkor tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kel­lett. Kiemelte a határozat, hogy az eladó az ingat.lannaik ezek alól a jogok alól mentesítését a szerződésben külön nem vállalta: tényállás szerint azonban általában kikötötték a felek, hogy a vevő a vételárhátralélkot csak abban az esetben tartozik megfizetni, ha az adásvétel tárgya egy bejegyezve maradó követelésen kívül teljesem tehermentes. (P. V. 2018/1936.) JH. X. 916. JHMD., IV. 446. old. 3. A tehermentesítés szabályai. a) Szavatosság a jelzálog jogért. b) Tehermentesítés általában. c) Vételár visszatartása. d) Eladó letételi kötelessége. e) Vevő letételi kötelessége. f) Törlés a vevő részéről. a) Szavatosság a jelzálogjogért. Az ingatlan vevőjét csaik az általa elvállalt jelzálogos köve­teléseik terhelik, egyebekért az eladó szavatol. (C. 4844/1893.) Alperes nem is állította, hogy a felperes teherrel vette az ingatlant, vagy azt magára vállalta, ennélfogva az I. bíróság az alperest a tehermentesítésre, esetleg megfelelő biztosíték nyújtására helyesen kötelezte, mivel az a körülmény, hogy a kérdéses tarto­zásért az alperes többi ingatlanai is lekötve vannak, az ügy állá­sán mit sem változtat. (C. 31/1895.) Ingatlan vevője nem állhat el az ügylettől, ha az eladó nem tesz eleget tehermentesítési kötelességéneik, de amliikor erre íel­szólíttatáfk, tehermentesítési kötelességének eleget tenni igyekszük és annafe a per folyama alatt meg is felel, tehát a mulasztás nem oly mérvű, hogy a szerződés megszüntetését maga után vonhatná. (C. 115/1910.) Gr. XII. 1031.

Next

/
Oldalképek
Tartalom