Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

64 Az eladó szavatossága árleszállítás valamennyi dolog értékének alapul vételével megy végbe. Ugyanez áll, ha több dolgot külön-külön vételárért ugyan, de mint együvé tartozót adtak el és az egyiknek vagy egyeseknek hiányossága a többinek értékét is csökkenti. 1397. §. Ha a pénzbeli vételár mellett egyéb szolgáltatást is kötöttek ki, a leszállítás a pénzbeli vételárt éri; ha az az összeg, amellyel a vételárt le kell szállítani, a pénzbeli vételárnál nagyobb, az eladó köteles a különbözetet a vevőnek megtéríteni. Az egyéb szolgáltatások pénzbeli egyenértékét a szerződés megkötésének időpontja szerint, vagy ha a vételárt későbbi időpont szerint határozták ,meg, e későbbi időpont szerint kell meghatározni. 1398. §. Több vevő közül mindegyik külön vs követelhet árleszállítást; több eladó ellen külön is lehet követelni. Ha az árleszállítás követelése valamelyik vevőre nézve vagy valamelyik eladóval szemben a megmásíthatatlanná vált (1388. §. 1. bekezdése), ez a vétel felbontását mindannyiukra nézve kizárja. 1399. §. Az árleszállítás nem szünteti meg a vevő jogát arra, hogy későbben felismert más hiány miatt a vétel felbontását vagy a vételár újabb leszállítását követelje. 5. Hiún])mentes dolog szolgáltatásának követelése. 1Í00. §. Hogy egyedileg meg nem Iiatározott dolog vétele esetében az eladó a vevőt miként hívhatja fel nyilatkozatra aziránt, kívánja-e a hiányos helyett hiánymentes dolog szolgáltatását, továbbá, hogy a vevő együtt eladott több dolog közül mely hiányos dolog helyett követelhet hiánymenteset, és hogy az árleszállítás mennyiben zárja ki hiánymentes dolog szolgáltatásának követethetését: arra a vétel felbontásának és az árleszállításnak szabályait (1389., 1392.,