Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Az eladó szavatossága 59 szabályait a következő §-okban (1376—1380. §.) megállapított eltérésekkel kell alkalmazni. 1376. §. Ha a megvett dolog tekintetében harmadik személynek oly joga van, amelynél fogva a vevővel szemben birtokra jogosult, ez okból a vevő a dolog átadása után csak abban az esetben követelhet az eladótól nemteljesítés miatt kártérítést, ha a dolgot a harmadik személynek kiadta vagy az eladónak visszaadta, vagy ha a dolog elpusztult. A dolog kiadásával egyenlő hatású, ha a harmadik személy a vevőnek vagy ez amannak örököse lett, vagy ha a vevő a harmadik személy jogát egyébként megszerzi vagy megváltja. A dolog visszaadásával egyenlő hatású, ha a vevő a dolog kiadása iránt harmadik személy ellen fennálló követelését az eladóra átruházza. Ha a vevő azért nem adhatja vissza a megvett dolgot, mert elidegenítette, mielőtt a harmadik személy jogáról értesült: arra a kárra nézve, amely őt jogátruházásának fogyatékossága miatt érheti, az eladótól biztosítékot követelhet, vagy ha a vételárt még nem fizette ki, annak megfelelő részét biztosítékul visszatarthatja. E .§. szabályai megfelelően állnak, ha a vétel tárgya a dolgot terhelő oly korlátolt dologi jog, amely birtokra jogosít. 1377. §. A vevő, ha a szerződés megkötésekor előtte ismeretes telekkönyvi akadály el nem hárítható, csak a szerződéstől elállásra jogosult. Ez a jog a vevőt akkor is megilleti, ha az eladó az elhárítható akadályt a neki evégre kitűzött megfelelő határidő alatt el nem hárítja. 1378. §. Ha a vétel tárgyát harmadik személynek oly joga terheli, amely birtokra nem jogosít, a vevő elsősorban csak tehermentesítést követelhet és erre megfelelő határidőt tűzhet ki az eladónak, a vételárból pedig visszatarthat annyit, amennyi a tehermente-