Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

34 Letét szése esetében a bérbeadónak az elveszésről való értesítése határozza meg azt az időpontot, ameddig a kölcsöndíj követelhető; tehát a kár mérvének meghatározásánál is ez ingóknak akkori értéke az irányadó. (C. 4485/1921.) V. ö. a hiteljogi gyakorlatot. •Z&ákkölcsöndíj a bírói gyakorlat szerint csak három hónapra, legfeljebb az ügyletkötés évének végéig követelhető; a zsákok visszaadása csak ezen idő alatt követelhető, ennek elteútével pedig csakis a zsákoknak ezen idő editeltekori értéke követelhető. (C. 431/1)922.) HARMADIK FEJEZET. Letét. /. Javaslat 1331—1343, §§. 1331. §. Aki ingó dolgot letétbe vesz (a letéteményes), köteles azt megőrizni és annak idején a másik félnek (a letevőnek) visszaadni. Használnia a dolgot a letevő beleegyezése nélkül nem szabad. 1332. §. A letéteményes az őrizet megállapított módjától eltérhet, ha felteheti, hogy a letevő a körülményeket ismerve az eltérést helyeselné. Köteles azonban, ha a halasztás nem jár veszéllyel, e szándékáról a letevőt eleve értesíteni és rendelkezését megvárni. 1333. §. A letéteményesnek kétség esetében nincs joga arra, hogy az őrizetére bízott dolgot harmadik személynek adja át letétül. Ha jogosulatlanul adja át, mindazért a kárért felel, amely enélkül nem következett volna be. Ha joga volt az átadásra, csak az átadás körüli vétkességéért felel. A letevő mind a két esetben saját nevében érvényesítheti azokat a követeléseket, amelyek a letéteményest a harmadik személy ellen illetik. 133í. §. A letéteményes gondatlansága enyhébb megítélés alá esik, ha a dolog megőrzését díjtalanul és egyéb érdek nélkül csupán szívességből vállalta el. 1335. §. Ha a letéteményes a dolog megőrzése végett sajátjából költekezett, költségének megtérítését