Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

Ajándékozás 159 3. Elfogadás. Az ajándékozási jogügylet Létrejöttéhez okvetlen szükséges az, hogy a megajándékozni szándék ózott személy az ajándékozást kife*jezetten elfogadja; amiért is a férj, aki a neki kölcsönadott összegre azt vitatja, hogy az nejének ajándékoztatott, azt is megjelölni tartozik, hogy neje az állítólag rfezéro tett kérdéses ajándékozást hol, mikor és mi módon fogadta el, mert enéllkül aa ajándékozás ezen kellékének fennforgását sem tette valószínűvé és így az ajándékozás létrejötte egyoldalú főeskűvel sem bizonyítható. (C. 8930/1904.) Az ajándékozásnak, mint kétoldalú szerződésnek, nélkülözhetetlen feltétele, hogy az ajándékozási aik.arat kijelentessék és a megajándékozott, illetőleg törvényes képviselője által elfogadtass ék. (328/1905.) Dt. 4. f. III. 98. Ellenkezőnek látszó: A megajándékozott tudomása m ajándékról közömbös. (P. I. 886/1918.) MD. XII. 179. 4. Búvó ajándék. A kedvezményezettet (feleség) illető életbiztosítási összeg reá nézve ajándékozásnak vétetvén, a biztosított adósságaiért a kedvezményezett az ajándékozott összeg erejéig felelős. Ennélfogva, amenynyiben a fenti adósságot készfizetői kezesi minőségben kifizette, készfizető kezes társától nem követelheti a kifizetett összegek felének megtérítését, mert ezáltal ennek kárával gazdagodnék. (Bp. T. 14.965/1886.) Ha valaki harmadik személy részére ajándékul ingatlant olyíkép vásárol, hogy az eladóval kötött szerződésbe közvetlenül a megajándékozni kívánt személy neve iratik vevőiéi gyanánt, s így a telekkönyvi tulajdon az eladóról közvetlenül a megajándékozott személyre wzáll át, akkor az ajándék közvetlen tárgya nem maga az ingatlan hanem az az összeg, amelyet az ajándékozó vételár lejében az eladónak fizet. (Bpesti tábla G. 875/1908.) MD. III. 120. Az ajándékozó által vett ingatlannak közvetlenül a megajándékozott nevére íratása esetén ajándéknak nem maga az ingatlan, hanem annak az ajándékozó által kifizetett vételára tekintendő. (C. 2575/1921.) M. Tára Hl. 57. Hasonló: (P. III. 573/1037.) JH. MD. IV. 470. old. 5. Elhatárolás más ügyletekkel szemben. Az a vagyonérték, amit a vőlegény a menyatsizonya részér© nem a házassági tartozás teljesítése és hitvesi hűsége elismeréséül kötelezett, hanem neki tulajdonul tényleg átadott es melynek visszaszállása csak .akkorra köttetett ki, ha a nő a házas közösség tartama alatt gyermektelenül halna meg, nem írott kötbér, hanem ajándékozás és nem irányadó a jogviszony elbírálására a<z, hogy a felek a „Morgengabe" kifejezést használták. (C. 23/1907.)