Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

140 A vétel különös nemei Az elővásárlási jogot a község, illetőleg város a közléstől számított 30 napon belül, az állam pedig 60 napon belül jogosult gyakorolni. Az elővásárlásra vonatkozó elhatározását köteles a község, illetőleg város a reá nézve megállapított 30 napi határidő alatt az erdőfelügyelőséggel közölni. Ha a megállapított határidő alatt az elővásárlási joggal egyik jogosult sem él, a tag az átruházás tekintetében szabadon rendelkezhetik. F) Örökség vétele. Nem tilos az az előzetes megállapodás, melyet az érdékeltek reménybeli örökségük felett még az örökhagyó életében létesítenek és mellyel az öröklésre hivatottak jövendőbeli örökségüket, vagy ennek egy részét az örökhagyó életében másra átruházzák. Ily megegyezések érvényéhez a törvény semmi különös alakszerűséget nem követel. (P. I. 692/1910.) MD. IV. 119.) Ugyanígy: (P. I. 1602/1937.) Gr. XXXI. 705. A magyar jog hatálya területén a még meg nem nyilt szülői örökség adásvétele a testvérek s ezek házastársai közt jogérvényesen helyt foghat. (Erdélyre 1. osztrák polgári törvénykönyv 879. §-át.) (P. I. 1344/1&10.) MD. IV. 143. A bírói joggyakorlat szerint a meg nem nyilt örökség átruházására vonatkozó szerződés csak örököstársafk közt jöhet létre jogérvényesen, eltemben az örökös által az öröklési kapcsolatban nem álló harmadik személy javára tett öröksőgátruházás érvénytelen. (P. I. 3827/19(11.) MD. VI. 134. Ugyanígy: (Szekszárdi törvényszék 4956/1912.; helybenhagyva: Kúria 1333/1913.) Az örökség vevőjére átszáll az örökösnek az a joga is, hogy az özvegyi jog megszorítását kérhesse. (P. I. 4117/1913.) MD. VIII. 170. A gyermekeik a szülő életében egymásközt érvényesen egyezhetnek meg a szülő halála után rájuík megnyílandó örökrészre nézve s az ilyen megegyezés külön alakszerűséghez kötve nem lévén, szóbelileg ia érvényesen létesíthető. — Ha az egyik testvér az apai vagyonból ráeső részt bizonyos összeg fejében elidegeni tette, az apja halálával azt a vagyont is kiadni kötélies, omvslyet az apa az említett elidegenítés után életében reá ruházott át. P. I. 1739/1917.) MD. XI. 215. Nincs törvényes akadálya annak, hogy az öröklés megnyílta után az örökös örökségét másnak engedje át. (P. I. 174/1935.) Gr. XXVIII. 634.