Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1943)

A vétel különös nemei 119 Elővásárlási jognak helye van — házhely és köztér céljára — az 1. pontban említett belterületen fekvő ingatlanra is, ha az nem lakóhely vagy más beépített hely. 1924 : VII. t.-c. (1920 : XXXVI. t.-c. kiegészítése) 7. §. A T. 17. §-a a következőkép módosul: 1. Kis- vagy nagyközségben elővásárlási jognak van helye a község belterületén fekvő belsőségre is, ha az üres telek vagy olyan beépített ingatlan, mely mezőgazdasági művelés alatt álló birtokrészlettel egy telekkönyvi jószágtest ós az építmény a mezőgazdasági üzem céljait szolgálja.1) Az előző bekezdés esetében is azonban elővásárlási jog gyakorlásának csak akkor van helye, ha a T. 17. §-ának 2—7. pontjában megállapított mentesítő körülmények egyike sem forog fenn. 2. Elővásárlási jog gyakorlásának nincs helye a község (város) belterületén, sem annak külterületén fekvő ingatlanra, ha azt gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep létesítése, kibővítése vagy fenntartása céljára szerzik meg. Ez a szabály azonban csak akkor nyer alkalmazást, ha a telepengedélyezésre illetékes hatóságnak az iparfelügyelőség meghallgatása után hozott jogerős határozatával igazolják, hogy a megszerzett ingatlanokból az említett célra mekkora terület szükséges. A telepengedélyezésre illetékes hatóság köteles megállapítani, hogy a tulajdonjognak a szerző fél javára való jogerős bekebelezésétől számítva, mely határidőn belül kell a gyár-, bánya-, ipar- vagy fürdőtelep céljára szolgáló ingatlanon a tervezett ipari létesítményt befejezni. Az ingatlant az állam megválthatja a határidő be nem tartása esetén, úgyszintén abban az esetben is, ha azt nem arra a célra használják, amelyre a telepengedélyezésre illetékes hatóság határozata értelmében használni kellene. ») Módosítja az 1936:XXV'JH. t.-c, 83. §.