Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

A szerződések tárgya.-' 37. 977. §. Semmis az a szerződés, amelyet valaki fogyatékos elmetehetségű személlyel e fogyatkozását kihasználva kötött, ha a szerződés megkötésekor tudta, hogy abból a másik félre tetemes vagyoni kár vagy egyéb tetemes hátrány hárul. Semmis az a szerződés is, amellyel valaki másnak tapasztalatlanságát, könnyelműségét, függő vagy megszorult helyzetét vagy a nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva, a maga vagy harmadik személy részére a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez. Az 1. és a 2. bekezdés eseteiben a semmisségre a sérelmet okozó fél és harmadik személy csak akkor hivatkozhatil$, ha a semmisségtől függő jogait a sértett fél érvényesítette. A sértett fél részére a szerződés alapján ellene indított perben a bíróság hivatalból ügygondnokot rendel, ha úgy találja, hogy a sértett fél még mindig annak a körülménynek a hatása alatt áll, amelyet a sérelmet okozó fél a szerződés kötésénél kihasznált. 978. §. Játékból vagy fogadásból eredő követelést bírói úton nem lehet érvényesíteni. Az önkéntes teljesítés hatályos. Ugyanez áll az olyan követelésre, amely onnan ered, hogy harmadik személy játékból vagy fogadásból származó veszteség biztosítása vagy kiegyenlítése céljából a nyerővel szemben kötelezettséget vállalt, vagy hogy teljesítése következtében az ily követelés a vesztessel szemben a teljesítőre szállt át. 979. §. Ha játékból vagy fogadásból eredő követelés biztosítására vagy kiegyenlítésére a vesztes a nyerőnek váltót vagy más oly kötelező okiratot adott, amelynek harmadik jóhiszemű birtokosával szemben az alapul szolgáló jogviszonyból merített kifogásnak nincs helye, a váltó vagy más okirat továbbadása esetében a vesztes a nyerőtől követelheti, hogy ez őt a harmadikkal szemben fennálló kötelezettsége alól men-