Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)
28 A szerződések alakja. 5. Társasház* 1924:XII. t.-c. (társasház-tulajdon) 1. §. 2. bek. Társasház-tulajdon létrejöttéhez szükséges, hogy a tulajdonostársak a közös tulajdon megosztásának ebben a módjában megegyezzenek és hogy a társasháztulajdont a telekkönyvbe bejegyezzék. A megegyezést közokiratba, vagy bejegyzett ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni (alapító okirat). 6. Ingatlan elidegenítés. L. az Adásvétel fejezetében, a II. kötetben. 7. Egyéb. A gyámhatósági jóváhagyás esetei és hiányának következményei (1887.-XX. t.-c. 113., 114. §§.) tekintetében v. ö. Mt. 380—389. §§. Részvénytársa sápba való belépés formája: részvényaláírás (1875:XXXVII. t.-c. 151. §.); szövetkezetekbe való belépés csak írásbeli nyilatkozat alapján: 1875.-XXXVII. t.-c. 224. §. A közkereseti és betéti társasági szerződés érvényességéhez sem okirat szerkesztése, sem más alakszerűség nem szükséges: ugyanott 64. ,§. 2. bek., 125. §. 3. bek. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekbe való belépés alakszerűségei tekintetében l. 1898:XXIII. t.-c. 3., 9. §§. A kereskedelmi záloaszerződés alaki kellékei tekintetében v. ö. 1875: XXXVII. t.-c. 301—306. §§., I. alább a zálogszerződésről szóló fejezetben. Aratást, hordást, nyomtatást, cséplést és általában bárm.ely gazdasági munkát nem cselédminőségben elvállalni szándékozó munkásokkal kötendő szerződés alaki kellékei: 1898:11. t.-c. 8., 17., 19. §§.; a vízimunkálatoknál az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosok szerződésének alaki kellékei: 1899:XLI. t.-c. 7—12. §§.; a dohánytermelők és dohánykertészek közti szerződéséé: 1900.-XXIX. t.-c. 4., 8. §§. Gazdatiszt felmondásának írásban kell történnie: 1900:XXVII. t.-c. 12. §. Magánalkalmazott felmondásának szintén: 1910/ 1920. M. E. sz. rendelet 2. §. Mindezeket l. alább a szolgálati szerződést tárgyazó fejezetben. A biztosítási szerződés alakszerűségére nézve l. az 1875:XXXVII. t.-c. (kereskedelmi törvény) 468. §-át; a házasságkötés alakjára az 1894.-XXXI. t.-c. (házassági törvény) 39. §-át; az ügyvédi meghatalmazásra az 1911:1. t.-c. 100. §-át; a kereskedelmi üqyletekre általában az 1875.XXXVII, t.-c. (kereskedelmi törvény) 311—312. §§-t;