Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Megrendelések gyűjtése. 15 Az ezen időpont előtt gyűjtött megrendelések s azoknak teljesítése az idézett törvény és a jelen rende­let által nem érintetnek. 2. §. Az idézett törvény 1. §-a a megrendelések gyűj­tésének korlátlan szabadságát csak a kereskedő vagy iparos lakhelyén tartván fenn: ebből következik, hogy a kereskedő vagT iparos más oly község területéin, me­lyen csakis megrendelések gyűjtése végett — bár huza­mos ideig — tartózkodik, a törvény korlátozása alá esik. Ugyanaz áll a kereskedő vaer iparos megbízott­járól, ügynökéről, még ha a kereskedő vagy iparos lak­helyén kívüli helyen állandóan letelepedett (helyi ügy­nök), úgyszintén a vásárlátogatókra nézve a vásár helyéről, valamint az olyan helyekről, ahol vándor­és mintaraktárak tartatnak. Utóbbi üzletek gyakorlását egyébként addig is, míg a vándoriparról szóló törvény megalkottatilk, továbbra is az 1897. évi 51.636. szám1) és 1900. évi 16.338. szám alatt kelt kereskedelemügyi mi­niszteri rendeletek szabályozzák, melyeknek értelmé­ben a vándorraktár tulajdonosa nemcsak iparigazol­ványt váltani, hanem az 1884:XVII. törvénycikkben előírt feltételeknek (engedély, díjfizetés, a befolyt ösz­szeg tizedrészének befizetése) is megfelelni tartozik. 3. §. A megrendelések gyűjtése a kereskedő vagy iparos lakhelyén kívül csak oly iparosoknál vagy ke­reskedőknél lévén megengedve, kik üzletkörükben az illető áru eladásával vagy felhasználásával foglalkoz­nak: ezen áruk alatt nemcsak olyanok értendők, melyek eredeti vagy feldolgozott állapotban az üzlet tu'lajdon­képeni tárgyai, hanem olyan áruk is, melyek az illető üzletben csak mint segédeszközök, irodai, bolti vágy raktári berendezések szerepelnek (kereskedelmi köny­vek, állványok, pénztárak, írógépek, mérlegek sitb.). Megrendelések gyűjtése végett felkereshető az a földbirtokos is, aki gazdasága körében ipari vagy gyári vállalatot folytat (malom, szeszgyár, keményítőgyár, sajt-, vajkészítő telep stb.), amennyiben a megrendelés az illető ipari vagy gyári vállalat körében eladható vagy felhasználható árura vonatkozik. i. §. Az idézett törvény 1. §-ának 2. bekezdésében az iparoshoz vagy kereskedőhöz közvetlenül intézett egyes megrendelésekre vonatkozólag megállapított kivétel fel­tételezi, hogy a megrendelés határozottan megjelölt árura vagy munkára irányuljon, a megrendelő önkén­tes elhatározásán alapuljon s a kereskedőhöz vagy ipa­l) Lásd: Míigy. Rend. Tára, 1897. ért., HL k. 818. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom