Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

10 Szerződés kötése. irányadó, hogy az elferdítve közölt jognyilatkozat csak abban az esetben kötelezi az üzenet küldőjét, ha ő a másik felet eleve biztosította arról, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik. Más esetben az elferdítve közölt (szóbeli) nyilatkozat tévedés miatt megtámadható annak a kimutatása nélkül is, hogy a tévedést a másák fél okozta, vagy hogy a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség hárulna. (C. 14H9/lftl!9.) Mj. Dt. XIII. 76. Távollevőnek teitt arjánlat lalbban az időben válik hatályossá, amelyben) a címzetthez érkezük1. De hiaifcálytiailaim, ha egyidejűleg vagy már előbb visszavonó nyilatkozat érkezik hozzá, vagy jutott tudomására. (K. 1935. már©. 27. — P. V. 550/1935. Grill XXVIIIH. 544.) f) Sorsjejryvétel. Jótékonycélú sorsjátékra vonatkozó, közforgalom tárgyát nem képező és csak egyszeri húzásra érvényes sorsjegyek természetéből folyik, hogy azok, mint a húzás után reménybeli értékkel már nem bírók, adásvétel tárgyául csak a húzásig szolgálhatnak; hogy ennélfogva akihez Ilyen sorsjegy értékesítés végett küldetik, a sorsjegy megvevójének csak akkor tekintendő, ha az egész esedékes vételárt a húzásig tényleg megküldi; esetleg, ha vevői készségét még a húzás előtt bejelenti s a vételár neki hlteleztetik. (1112/1883.) PHT. 1Í4. A megvételre küldött sersjegyek tekintetében a vétel csak akikor tekinthető létrejöttnek, ha a beküldés tényében rejlő vételi ajánlatot a sio re jegyeket kézhez vett egyén elfogadja. Ilyen elfogadás hiányában utóbb a kihúzott nyereményre igényt nem tarthat. ÖC. 916/1900.) Felperes a sorsjegy vételárát a húzás előtt bármikor beküldhette, mivel akkor a húzás eredményét még nem ismerhetvén, e vételár lefizetése, illetvo annak alperes részére történt postára való feladása által a játékterv által a sorsjegy vevője részére biztosított és a sorsjegy kihúzása által arra eső nyereményjutalékban való íészesedésd jogot magának megsizerozte. (C. 3G9/.1908.) Aki a sorsjegy árát a húzás előtti napon, tehát olyan időbon, amikor a húzás eredményéről tudomással nem bírhatott, a postatakarékpénztár! lap felhasználásával az elárusítónak beküldötte, a sorsjegyet jogérvényesen megszerezte, habár az elárusító a sorsjegy árát csak a húzás után kapta meg. (C. 63/1910.) Ha az eladó az újabb sorsjegyet, — mint még ki nem sorsoltat, — a folyamatban volt sorsolásban való részvétel céljából ajánlotta, és a sorsjegyet még az ajánlat elfogadása, tehát az ügylet megkötése előtt kihúzták és így az a játókban már részt nem vehetett, az taz ügylet az ajánlatban foglalt feltételezés okából létre sem jöhetett. (Dp. T. 1276/1914.)