Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Harmadik javára szóló ajándékozás. 149 A harmadik személy javára kötött szerződésben a kedvezmé­nyezett részér© kikötött jogról a kedvezményező általában csak addig rendelkezik a kedvezményezett hozzájárulásától függetlenül, amig a kedvezményező a (kedvezményezettet a javára kötött szer­ződésről nem értesíti. (1936. nov. 25. — P. I. 3733/1936. Qrill XXX. 842.) I. Az a körülmény, hogy valamely szerződés teljesítésében és annak hatályban tartásában a szerződő fölöktől különböző harmadik személy is vagyonilag közvetve érdekelve vam, egymagában, ettől eltérő különös jogszabály hiányában, nem érinti a szerződő felek­nek a szerződés tárgyára vonatkozó rendelkezési jogát és így sem egészben, sem részben nem teszi a harmadik érdekelt személy hozzájárulásától függővé a szerződő feleknek <a megkötött szerző­dés módosítására, megváltoztatására vagy hatályának megszünte­tésére vonatkozó újabb megállapodását. — II. Olyan jogszabály nincsen, amelynél fogva az, aki másnak az eltartására köteleis, vagy arra kötelessé válhatik, ha az a másik személy a tartásra reászorul, a vele szembon ettől a feltételtől függően tartásra jogo­sultnak a vagyonjogi ügyleteibe beavatkozhatnék és azok hatályá­nak az ő hozzájárulásától függővé tételére igényt tarthatna abból a célból, hogy ezzel a másiknak a tartásra reáczorulását és ezzel a magatartási kötelezettségének a beállását megakadályozhassa. — Hl. A kedvezményező 'kétség esetében a kedvezményezett jogáról is rendelkezik addig, amiig a kedvezményezettet a javára kötött szerződésről nem értesítik, ha pedig a kedvezményezett joga halasztó feltételhez vagy kezdő határidőhöz van Ikötve, kétség eset'ében az értesítés után is fennmarad a kedvezményezőnek a rendelkező joga mindaddig, amig a feltétel nem teljesül, vagy a határidő be nem következik. Azt, hogy a szerződő felek a rendel­kező jog átszállásának a kérdését ettől eltérően akarták-e szabá­lyozni, vagy sem, a szerződés egész tartalmának és esetleg a felek akaratára ráutaló egyéb körülményeknek a figyelembevételével kell elbírálni. — IV. Olyan esetben, ha a harmadik személy javára kötött szerződésben a kedvezményezettnek a kedvezményező után várhaló örökségére leendő kielégítése céljából kötnek ki a felek a kedvezményező halála után esedékessé váló szolgáltatást, az ilyen szolgáltatás tekintetében a rendelkezés joga a kedvezményező életében őnála marad és nem megy át a kedvezményezettre akkor som, ha őt a jarvára kötött szerződésről a kedvezményező 'értesüli. (1036. szept. 11. — P. I. 2125/1936. Grill XXX. 841.) 3. Harmadik személy javára szóló ajándékozás. A harmadik személy javára kötött szerződésben biztosított jogot a jogosított már a szerződésről történt értesítés idejébon szerzi meg ős igy az a körülmény, hogy az átengedett követelés csak a szerződő fél halála után válik esedékessé, a felek között létre­jött ajándékozási ügyletet halálesetre szólóvá nem teszi. (C.306/1901.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom