Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

144 Szerződés harmadik személy javára. A kedvezményezőnek ez a rendelkezőjoga, ha a kedvezményes joga halasztó feltételhez vagy kezdő határidőhöz van kötve, kétség esetében az értesítés után is fennmarad, amíg a feltétel nem teljesül, vagy a határidő be nem következik. 1039. §. Rendelkezőjogánál fogva a kedvezményező, hacsak az adóshoz való viszonyából más nem következik, az adóshoz intézett nyilatkozattal egyoldalúan más kedvezményest jelölhet ki, vagy a maga részére követelheti a szolgáltatást. A kedvezményest végintézkedéssel is ki lehet jelölni, ha a rendelkező jog a kedvezményezőt haláláig illeti. A kedvezményező, amíg rendelkezőjoga van, az adóssal egyetértve egyéb tekintetben is megváltoztathatja vagy meg is szüntetheti a szerződést. 10Í0. §. Ha a kedvezményező az adóstól kiállított kötvényt, járadéklevelet vagy a hitelező igazolására szolgáló más okiratot a kedvezményesnek átadja, ezt kétség esetében úgy kell tekinteni, mint lemondást a rendelkező jogról. lOdl. §. A kedvezményezőnek rendelkezőjoga végrehajtás alá nem vonható, és hacsak a szerződés másként nem rendelkezik, örökösére át nem száll. A kedvezményes joga a kedvezményezőt illető rendelkezőjog sérelme nélkül átszáll örökösére. 1042. §. Rendelkezőjogának tartama alatt csak a kedvezményező követelhet a kedvezményes részére teljesítést vagy biztosítást. Ily követelés a kedvezményezőt kétség esetében rendelkezőjogának megszűnte után is megilleti. 1043. §. Az adós javára a kedvezményezőnek oly jognyilatkozatai is hatályosak, amelyeket a szerződésre vonatkozóan az adóssal szemben rendelkezőjog nélkül tesz, kivéve, ha az adós a jognyilatkozat tételekor tudhatta, hogy a kedvezményezőt rendelkezőjog nem illeti. 1044. §. A szerződésből folyó kifogásokat az adós a kedvezményessel szemben is érvényesítheti.