Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

142 Képviselet. Jogi személy szerved képviseleti jogkörének törvényben vagy a szervezeti szabályokban* megállapított korlátozása a jogi személlyel szerződő harmadik személyek irányában külön kikötés hiányában is kötelezően hat. (P. II. 19Ö7/1937.) M. Tára XIX. 19. Kereskedelmi társaságok képviseletének szabályait l. az 1875: XXXVII. t.-c. 90—9Í., 108—110., 113—Ili., líl., 186., 188., 190,, 193. és 197. §§-ban, a hiteljogi kötetben. e) Kiskorúak. A kiskörű nevében kötött hagyatéki egyesség azon az alapon, hogy a kiskorú kellően képviselve nem volt, még akkor is megtámadható, ha az egyességet az árvaszék jóváhagyta. Az egyesség csak a kiskorú részéről és nevében támadható meg. A híróság vizsgálat alá veheti azt a kérdést is, hogy a kiskorú részéről kötött ügyletben megfelelő-e a vlsszteher? (P. I. 7865/1916. PHT. 453. A törvényes képviselő, mint képviseltjének örököse, azt a szerződést, amelyet mint képviselő kötött és amelyet a gyámhatóság a képviselt érdekében még jóvá nem hagyott, a maga részéről joghatályosnak elismerni nem tartozik. (V. 4747/1922.) MD. XVI. 113. A törvényes képviselet hiányának bírói megállapítását nem akadályozza a jogügyletnek (jogcselekménynek) jogerős gyámhatósági jóváhagyása. (P. III. 6749/1922.) MD. XVII. 20._(I.) A községi közgyám nem jogosult arra, hogy a törvényes gyám vagy gondnok mellett, vagy mellőzésévei, vagy már tiszténél fogva magukat a gyámoltakat vagy gondnokoltakat képviselhesse. (P. III. 6749/1922.) MD. XVII. 20. (II.) 6. Álképviselet. Az .álképviselőnek jóhiszemű tévedése a szerződés nem teljesítéséből eredő kár megtérítése iránti kötelezettségét csak abban az esetben korlátozza a szerződés megkötéséből eredő kár (negatív intereisse) megtérítésére, ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség hárul. (P. IV. 3388/1930.) Grill XXV. 633. I. Az olyan szerződés, amelyet valaki más nevében képviseleti jog nélkül köt, hatályossá válik, ha a szerződóst jóváhagyja vagy rendelkezéseit magáévá teszi az, állanék nevében a szerződés köttetett. A meg nem aiLaikuLt, cégjegyzékekbe be nem vezetett részvénytársaságnak mint nemlétező személynek képviselője nincs. — II Oly szerződés alapján, amely által az egyik fél a másilkikal szemben harmadik személy részére teljesítendő fizetésire kötelezi magát, a harmadik személy' közvetlenül van jogosítva, ha a felek ily szándékkal kötötték meg a szerződést. (1933. márc. 28. — P. VI. 3764/1931. Grill XXVI. 606.) A meghatalmazás hiányábaim kötött szerződős is kötelezi a képviseltet, ha azt utólagosan jóváhagyta; de ez «< jóváhagyás caaik