Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Képviselet. 185 ben eljárt személy tévedésből képviseletre jogosultnak vélte magát s a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék: ez csak a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti tőle. A képviselőként eljárt személy nem felelős, ha a másik fél a szerződés megkötésekor tudhatta, hogy az eljáró személy nincs képviseletre jogosítva. Nem felelős akkor sem, ha abban az időben cselekvőképességében korlátozva volt, kivéve, ha törvényes képviselőjének beleegyezésével járt el. 1035. §. Másnak nevében harmadik személyhez intézett egyoldalú jognyilatkozat hatálytalan, ha a nyilatkozattevő képviseleti jogát egyidejűen okirattal ki nem mutatja, feltéve, hogy a harmadik a nyilatkozatot ez okból haladéktalanul visszautasítja. Visszautasításnak nincs helye, ha a harmadiknak a képviseleti jogról vagy arról, hogy a képviselt a jognyilatkozatot jóváhagyta, tudomása van, vagy ha a törvényes képviselő e minősége közhírré van téve. Harmadik személynek álképviselőhöz intézett egyoldalú jognyilatkozata hatálytalan. Ha a harmadik személy az álképviselőnek hozzá intézett jognyilatkozatát nem utasította vissza, vagy ha a harmadik személy az álképviselőhöz vele egyetértve intézett jognyilatkozatot, az álképviselő által kötött szerződésre vonatkozó szabályokat kell meg* felelően alkalmazni. 1036. §. Nemjogosult személynek valamely tárgyról tett rendelkezése hatályossá válik, ha a jogosult személy a rendelkezést jóváhagyja. A jóváhagyás visszahat a rendelkezés időpontjára, de nem érinti a jóváhagyó harmadik személy saját előző rendelkezéseinek vagy az ő jogán időközben vrrjrehajtás vagy csődeljárás során tett rendelkezéseknek hatályosságát. Hatályossá válik a rendelkezés akkor is, ha a rendelkező utóbb megszerzi a tárgyat vagy a rendel-