Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

132 Képviselet. lyet képviselő kötött, ennek személye szerint, meghatalmazáson alapuló képviselet esetében azonban, amenynyiben a képviselt — meghatalmazó — a szerződés megkötésében utasításadással közrehatott s az akarathiány az utasításadás körében fordult elő, a képviselt személye szerint kell megítélni. Ahol a törvény egyéb vonatkozásokban valamely körülmény tudásához vagy vétkes nemtudásához jogkövetkezményt kapcsol, a képviselő tudását vagy vétkes nemtudását mindig tekintetbe kell venni; a képviselt tudását vagy vétkes nemtudását csak meghatalmazáson alapuló képviselet esetében és csak az 1. bekezdés szabályának megfelelő korlátozássál. 1026. §. A képviseleti jog nem terjed ki arra, hogy a képviselő képviseltje nevében önmagával a saját személyében vagy önmagával, mint egyúttal egy harmadik személy képviselőjével kössön szerződést, kivéve amennyiben ezt a törvény megengedi vagy erre őt a képviselt személy feljogosítja, vagy amennyiben kötelezettség teljesítéséről van szó, 2. Képviselet meghatalmazás alapján. 1027. §. A meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha a meghatalmazó a meghatalmazásra irányuló akaratát bármily módon vagy bármely alakban nyilvánítja, hacsak a törvény mást nem rendel. Oly meghatalmazás érvényességéhez, amely a törvény szerint írásbeli alakhoz kötött szerződésre irányul, a meghatalmazásnak a szerződésre megszabott írásbeli alakba foglalása szükséges. A meghatalmazás alaki hiányát azonban az ügylelnek a képviselt részéről bármily módon és bármely alakban nyilvánított jóváhagyása pótolja. 1028. §. A meghatalmazás adására irányuló akarat hiányai miatt a meghatalmazott által harmadik személlyel kötött szerződés csak abban az esetben semmis vagy megtámadható, ha a semmisség vagy a megtámadás előfeltételei a harmadik személy tekintetében -