Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

130 Semmisség és megtámadhatóság. 5. Az érvénytelenség következményei; az érvénytelenségből eredő kár. I. Jogszabály, hogy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést, az egyik fél á másik rosszhiszeműsége nélkül is megtámadhatja szerződési nyilatkozatát s az előbbi állapot helyreállítását kívánhatja; de ezenkívül a megtámadott fél a másik fél kárát megtéríteni is köteles, ha a megtámadhatóság okáról tudott, vagy csak 6Úlyos gondatlanságból nem tudott. — II. Ily esetben, midőn a szerződés megtámadása alapján mindkét fél van kötelezve az előbbi állapot visszaállítására, a bíróság jogvesztés terhe mellett kötelezte a felperest aiz előreszolgáltatásra. (C. 4419/1916.) A viszonos teljesítés szabályai megfelelően állanak abban az esetben is, ha a felek a szerződés érvénytelensége esetében viszonosan kötelesek a szerződés alapján teljesített szolgáltatásokat egymásnak visszatéríteni. (P. V. 127171931.) MD. XXV. 100. Ha a gondnokság alá nem helyezett elmebajos személy által kötött szerződés (és értelemszerűen más jogcselekmény) az elmebaj miatt megdőli, a másik fél a szerződés megkötéséből eredő kárának a megtérítését az elmebajos féltől csak annyiban követelheti, amennyiben tekintettel a körülményekre, különösen a felek vagyonit viszonyaira a méltányosság megkívánja, kivéve, ha a károsult fél a másik fél elmebaját a szerződés megkötésekor más jogcselekmény végzésekor felismerhette. (1934. jún. 15. — P. VI. 6045/1933. Grill XXVIÍLI. 568.) A szóban levő ügyleteknek semmissége — amennyiben a semmisséget eredményező elmebetegség a másik ügyfél előtt előzőleg ismeretlen volt — csak az előbbi állapot helyreállítása, nem pedig esetleg enneik a kereteit meghaladó kártérítés iránt való igényt állapít meg a felperes részére. (K. 1937. jún. 9. — P. VT. 1572/1937. Grill XXXI. 643.) A szerződés semmisségét, ha a feleik a semmisségre vagy annak okára a perben nem is hivatkoztak, hivatalból kell ügyelembe venni. Emellett azonban alkalmazni kell a Pp. 394. §-ának azt az általános szabályát, hogy a marasztalás a kérelmen túl nem terjedhet, valamint a Pp. 541. §-ának azt a rendelkezését, hogy & felülvizsgálati bíróság az Ítéletet csak annyiban vizsgálhatja felül, amennyiben az a felülvizsgálati, illetőiéig a csatlakozási kérelemmel meg van támadva. — Altalános szabály, hogy rósaleges semmisség esetében csak akkor dől meg az egész jognyilatkozat, ha nem lehet megállapítani, hogy a nyilatkozattevő azt a semmis rősra nélkül is megtette volna. (K. 1938. nov. 9. — P. I. 3978/11938. Grill XXXII. 670.)