Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Semmisség és megtámadhatóság. 125 getés esetében a kényszerhelyzet megszűntétől egy év alatt a másik fél ellen indított keresettel lehet megtámadni. Keresetindításra nincs szükség, ha a másik fél a megtámadás jogát elismeri. 1015. §. Tévedés alapján megtámadó keresetet nem lehet többé indítani, ha a jognyilatkozat megtétele óta már harminckét év eltelt. Megtévesztés és fenyegetés alapján megtámadó keresetet többé nem lehet indítani, ha az ily alapon támasztható kártérítési követelés már elévült. 1016. §. A megtámadási határidőkre megfelelően alkalmazni kell az elévülésnek a jogszolgáltatás szünetelése, katonai szolgálat vagy erőhatalom miatt beálló nyugvására, valamint az elévülés befejeződését gátló egyéb körülményekre és következményeikre vonatkozó szabályokat (1292. §. 2. pontja, 1293—1296. §.). 1017. §. Aki a megtámadás jogát gyakorolni akarja, kártérítés terhével köteles a másik felet e szándékáról tévedés és megtévesztés esetében a tévedés felismerése után, fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűnte után haladéktalanul értesíteni, vagy ha a másik fél távol van, részére az értesítést haladéktalanul elküldeni. Értesítésre nincs szükség, ha a másik fél követte el a megtévesztést vagy a fenyegetést, vagy ha ő a harmadik személytől elkövetett ily cselekményről vagy a tévedésről tudott a szerződés megkötésekor vagy akkor, amikor az egyoldalú jognyilatkozatot megkapta. 1018. §. A megtámadható jognyilatkozatból származtatott követeléssel szemben a megtámadást kifogás útján bármikor lehet érvényesíteni, ha a megtámadásra jogosult a másik felet a megtámadás szándékáról a megtámadási kereset határideje alatt a törvény szerint értesítette, vagy ha a másik fél értesítésére nem volt szükség.