Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

Kényszer, fenyegetés. 115 Ha az együk fél a másiknak ©lőtte tudva levő szellemi alá­rendeltségével, védtelenségével, kedvezőtlenebb gazdasági 'helyze­tével visszaél, utóbbi illetéktelen befolyásolás címén vagy a szer­ződés felbontását, vagy azt követelheti, hogy a visszaélést elkö­vető fél elégítse ki őt a szerződés kötésével elérni kívánt, de meg­sértett gazdasági érdeke erejéig, (P. VII. 2D0S/1920.) MD. XIV. 24. Grill XVII. 384. 6. Kényszer, fenyegetés, a) Fogalom. A kényszernek vagy megfélemlítésnek, hogy ammalk alapján a jogügylet érvényteleníthető legyem, oly természetűnek kell lenni, hogy az ellen a törvényadta védelem kizártnak tekintessék, már pedig aiz alperesek álltai felhozott az az állitóüiagos fenye­getés, hogy a váltó alá nem írása esetére felperes bűnvádi fel­jelentést tesz alperesek ellen, bebizonyítás esetén nem tekinthető oly kényszernek, melynek alapján meg volna állapítható, hogy a váltó aláírása ialiapos megfélemlítés iés kényszer útján osikiar­tatott ki. (C. 363/1890.) A megfélemlítés tényét a megfélemlítettnek ikieill bizonyítania, (r. VI. 3651/1906.) MD. I. 217. Lelki kényszer miatt a jogügylet sikeresen akkor támadható meg, ha az egyik szerződő fél a máslikkal. szemben alapos féle­lemre oíkot szolgáltató jogellenes fenyegetést alkalmazott. (IC. 91/1919.) Valllamely jogügylet érvénytelenítésénél, kényszer fennforgá­sára a fél sikerrel csak úgy hivatkozhatik, ha kimutatja, hogy a kényszer, vagy az azt előidéző jogellenes fenyegetés oly természetű és közvetlen hatályú volt, hogy az ellem a törvénymyujtotta véde­lem teljesen kizárva volt. (C. 2831/1921.) Az ügyletkütő fél személyére közvetlenül fenyegető veszélyt nem tartalmazó kijelentés' — így pl. a gyermeki jó érzést az anyagi bajokkal küzdő apa iránt felkelteni iparkodó reábe3zélés — az ügylet érvénytelenítésére allkialmas kényszernek nem minősít­hető. (C. 351.3/1921.) Jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről, ha arról a másodiik fél tudott: megtámadási ok. (P. V. 4299/1921.) MD. XV. 57.) Hatálytalan a jogügylet, amelyet a feleség 'a/ma lelki kényszer hatása alatt köt meg, hogy csakis így segíthet férjének súlyos helyzetén (büntető feljelentés, letartóztatás). (C. 4625/1921.) A jogügylet megtámadására alapul szolgáló kényszernek oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvény nyújtotta véde­lem teljesen ki lett légyen zárva-. (IP. V. 508/1922.) MD. XVI. 2 (II.). Harmadik részéről gyakorolt jogellenes fenyegetés alapján megtámadható a szerződés, iha a másik szerződő fél a fenyegetés­ről tudott. (C. 6511/1925. Mj. Dt. XIX. 103.) 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom