Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

86 Feltétel és időhatározás. Harmadik személy hozzájárulásától függően kötött szerződés hatálytalan, hia a harmadik a szerződő felek egyikével szemben kijelenti, hogy nem járul hozzá a ügylethez. (P. III. 6253/1-918.) MI). XIII. 57, Ha feltételiül valamely szerződés létrejövetele van kikötve, a szerződéslkötéshez szükséges óvadék letételének elmulasztása nem tekinthető egymagában a feltétel bekövetkezése megakadályozásának. (Nem szósze.rint a határozatból.) (1932. dec. 9. — P. IV. 2143/1932. Grill XXVI. 590.) Ha a részvénytársaság jogügylete hatályosságát azon község képvis-előtestületőnek törvényszerű határozatától tette függővé, amely község a részvények túlnyomó többségének tulajdonosa, lényegileg a saját akaratától függő cselekményét tette a szerződés feltételévé, amely esetben a feltétel telgesü Lés érnek rosszhiszemű meghiúsítására vonatkozó szabály a dolog természeténél fogva alkalmazást nem nyerhet. (1935. máj. 3. — P. IV. 3407/1934. Grill XXVIII. 558.) A halasztó feltételt csak akkor lehet bekövetkezettnek tekinteni, ha az, akitől a feltétel teljesítése függ, annak beteljesedését szándékosan és rosszhiszeműen vagy csalárdul hiúsítja meg. (K. 1937. nov. 18. P. II. 3597/1937. Grill XXXI. 631.) A P. H. T.-ba 451. szám alatt felvett elvi határozat szerint, ha a szerződés hatályát a szerződő felek valamely föltétel bekövctkezé®étől tették függővé s ez a feltétel az egyik szerződő fél hibájából nem mebet teljesedésbe, a nem vétkes fél a szerződés teljesítését akként követelheti, mintha a szerződés feltétlenül köttetett volna. A szoligálai szerződés egyoldalú felbontása magában véve nem minősül a feltétel meghiúsításának. (K. 1938. fe.br. 17. — P. II. 5443/1937. Grill XXXI. 632.) Hasionlóiam: (P. IV. 2253/1938.) JH. XII. 920. JHMD. IV. 335. old. c) Bontó feltétel. 1. Ál talában. 2. Részletfizetés elmulasztása. 1. Általában. Alperes oly feltétellel kapott ösztöndíjat, hogy amennyibon vizsgái letétele után az ösztöndíjadó egyház szolgálatába mint tanító nem lép be, vagy fel nem vétetik, a kapott ösztöndíjat visszafizeti. Ez alapon az egyház úgy tekintendő, mint amely hallgatag kötelezte magát arra, hogy alperest ilyen egyházi állás elnyerésében támogatni fogja, mivel ennek hiányában alperesre nézve a szerződés teljesítése leheletlen. Ilyen támogatást az egyház nem mutatván ki, az ösztöndíj visszaszerzését célzó keresetével elutasíttatott. (226/1901.) Bt. 3. f. XXII. 34.