Szaladits Károly - Újlaky Miklós - Villányi László (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kkötet. II. kiadás. (Budapest, 1942)

80 A szerződések tárgya. Az 1883:XXV. t.-c. rendelkezései az adásvételi ügyletre, ahol aiz ingatlan tulajdonjoga nem hitelezés vagy fizetési halasztás adása ellenében, hanem vételár ellenében ruháztatott át, — ha a vételár bármilyen csekély is, — nem alkalmazhatók. (1939 május 4. — P. V. 893/1939. Grill XXXII. 676.) c) Elévülés. Az 1932:VI. t.-c. 9. §-ánalk értelmo szerint az egy évi határidő az ügylet megtámadására vonalközük; a semmis ügyletből származtatott követeléssel szembem azonban a sérelmet szenvedő fél, a semmisségtől függő jogait, kifogás útján, bármiikor érvényesítheti. (K. 1936. ofct. 22. — P. III. 2384/1936. Grill XXX. 825.) Az 1932:VI> t.-c. 9. §-a értelmében a kizsákmányoló ügylet semmisségétől függő jogait a sérelmet szenvedő fél nem érvényesítheti attól számított egy év elteltével, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét minőikéit fél teljesítette. Abban az esetben, ha a teljesítés a törvény életbeilépteitése előtt történit, .az egy évi határidő, a m. kir. Kúria gyakorlata szerint a törvény életbeléptetésétől számítandó. (K. 1938. jún. 10. — P. I. 2039/1938. Grill XXXII, 681.) Az 1932. évi VI. t.-c. 9. §-ának 3-ik bekezdése értelmében a sérelmet szenvedő fél a semmisségtől függő jogait egy év elteltével csak az esetben nem érvényesítheti, ha a szerződésben vállalt kötelezettségét mind a foét fél teljesítette. A felhívott törvényhely a teljesítés mérve tekintetében különbséget mom itesz, nincs tehát jogszerű alapja annak, hogy a szerződésben vállalt valamely kötelezettség teljesítésének elmaradása dacára az elévülési idő a szerződésben vállalt további kötelezeittsége teljesítése napjától számíttassék. A törvény ilyen értelmezését nem inddkolja az sem, hogy a törvényhozó szándéka az elévülési idő megállapításánál arra irányult, hogy az ilyen ügyletek a meghatározott rövid elévülési idő elteltével nyugvópontra jussanalk, mert a törvény 9. §-ána(k 4. bekezdése értelmében a sérelmet szenvedő fél a semm.lsségtőil függő jogait kifogás útján, bármikor érvényesítheti. (K. 1937. febr. 3. — P. IV. 5939/1936. Grill XXX. 824.) 7. Hitelezőket károsító ügyletek. L. a Tartozásátvállalás fejezetében a Csődönkívüli megtámadás szakaszait. L. továbbá az ingyenességi vélelmeket az Ötödik fejezet 8. vontját a 102. oldalon. 8. A szolgáltatás határozottsága. V. ö. az Adásvétel fejezetében (II. kötet) az ingatlanok adásvételének különös alakszerűsége tekintetében a 27. J. E. D. nyomán kialakult gyakorlatot. L. továbbá