Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

22 Vállalkozási szerződés. Ha az építési óvadék a jótállási határidő lejártával visszaadandó és e határidő lejárt, de az épületen a vállalkozót terhelő általa helyre nem hozott hiányok mutatkoznak: az építtető nincs jogosítva az egész óvadéknak, hanem csak oly összegnek visszatartására, mely a hiányok pótlására szükséges. (A Kúria II. tanácsának elvi jelentőségű határozata. P. II. 297/1911.) MD. V. 116. I. Ha a felek az átalányösszegért vállalt építkezési szerződés megkötésénél a talaj minőségét már számításba vették, a vállalkozó a szerződés teljesítését nem tagadhatja meg amiatt, mert a pincében talajvíz fakadt, amely ellen az építés folytathatása céljából védekezni kell, a megrendelők azonban a talajvíz ellen való védekezés költségét viselni nem akarják. — II. Ha a vállalkozó a művet a kikötött határidőben nem készíti el és a megrendelő ezért a szerződés teljesítése helyett szerződésszegés miatt kártérítést követel: a vállalkozó csupán az általa végzett munka aránylagos részét követelheti. (P. V. 5130/ 1913.) MD. VIII. 190. I. A vállalkozó az épületnek azon hiányaiért, amelyek a szerződési terv és költségvetéstől eltérő építésből erednek, a kikötött jótállási határidőn túl is felelős. — II. Felelős a vállalkozó azért is, hogy az építkezéshez nem megfelelő anyagot használt, még akkor is, ha az építkezésre nem alkalmas anyagot az építtető adta volna, és ha az az építkezés a terv és költségvetésnek megfelelően vitetett volna keresztül, azonban a vállalkozó, mint szakértő, elmulasztotta a nem szakértő építtetőt a terv hiányára figyelmeztetni. (P. II. 2634/1918.) MD. XIII. 17. Anyagi jogszabály, hogy a nem ingyenesen vállalt munka díja a teljesítés ellenében kifizetendő; ezzel a jogszabállyal szemben az a körülmény, hogy a vállalkozás tárgyául szolgáló építési munkák akár az építtetőnek, akár a vállalkozónak hibájából teljesen be nem fejeztettek, ellenkező szerződéses megállapodás esetén kívül nem nyújthat jogszerű alapot arra, hogy az építtető a vállalkozó részéről tényleg teljesített építési munkák mérvének megfelelő, aránylagos vállalati díj kifizetését megtagadja, hanem az építtetőt a vállalkozó szerződésszegése esetén is csak arra jogosítja fel, hogy a befejező munkálatokat igazolatlan késedelem nélkül más vállalkozóval végeztesse el és az ebből esetleg eredő költségtöbbletnek és netáni kárának megtérítését követelje a szerződésszegő vállalkozótól (Rp. IV. 1822/1920.) MD. XIV. 15. V. ö. (Rp. VII. 1883/1920.) MD. XIV. 16. Az építkezési szerződés természeténél fogva az építésvállalkozó elsősorban arra kötelezendő, hogy az építkezésnél megállapított hibákat és mulasztásokat helyreállítva, az épü-