Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

tt.artelszerződés. 187 tartósan oly feltűnő aránytalanságot mutat, amelynél fogva alaposan feltehető, hogy ez az áralakulás az első bekezdésben megjelölt visszaélések következ­ménye, a m. kir. közgazdasági miniszter a közigazga­tási bizottság indokolt előterjesztésére vagy anélkül is, az érdekelt miniszterekkel egyetértve, akár a vásárra vitt minden mezőgazdasági cikkre, akár egyes meg­jelölt cikkekre kiterjedően visszavonásig elrendelheti, hogy a 18, §-ban meghatározott cselekmények miatt büntető eljárás megindításának van helye. Ezt ily elő­terjesztés esetében, ha sürgősen szükséges, ideiglene­sen a közigazgatási bizottság is a m. kir. közgazda­sági miniszter rendelkezéséig elrendelheti. 18. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el, aki mással összebeszél, összejátszik, vagy valótlan hírt terjeszt avégett, hogy a vásárra vitt mezőgazdasági cikk vásári árának szabad és természetes kialakulását a termelők hátrányára befolyásolja. E kihágás büntetése pénzbüntetés. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási ható­ságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség területén az államrendőrségnek hatás­körébe tartozik. Az eljárást csak a 17. §. utolsó bekezdése alap­ján tett rendelkezés után elkövetett cselekmények miatt lehet megindítani. A jogerős büntető határozatot meg kell küldeni a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóságnak, hogy a je­len törvény alapján megtehető esetleg szükséges intéz­kedések tárgyában javaslatot terjeszthessen elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom