Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

170 Társaság. alapján kapna abban az esetben, ha kiválása idejében a társaság megszűnnék és a társasági vagyontárgyakat pénzzé tennék. A társasági vagyontárgyakat evégből szükség esetében meg kell becsülni. Azokat a tárgyakat, amelyeket a kivált tag használat vagy haszonvétel céljára engedett át a társaságnak, vissza kell neki adni. A többi tag ezenfelül köteles a kivált tagot a közös tartozásoktól mentesíteni és megfizetni neki azt, amit ő a kiválása előtti időre a társasági viszony alapján tőlük követelhet. Ha a közös tartozás vagy a kivált tag követelése még nem járt le vagy vitás, a többi tag a kivált tagnak biztosítékot köteles adni. A többi tagot terhelő kötelezettségek teljesítése elleniben a kivált tag a társasági vagyontárgyakból őt illető részt a többi tagra átruházni köteles. 1689. §. A kiválás idejében függőben levő ügyek nyereségében és veszteségében a kivált tag is részesedik. A többi tag jogosult a függőben levő ügyeket legjobb belátása szerint lebonyolítani. A kivált tag minden üzleti év végén követelheti az időközben befejezett ügyek elszámolását, a reá eső összeg kifizetését s tájékoztatását a folyamatban levő ügyek állásáról. 1690. §. Ha a társasági vagyontárgyak a tartozásokat és a betéteket nem fedezik, a kivált tag köteles a kiválás időpontja szerint megállapított veszteségnek reá eső részét megtéríteni, feltéve, hogy a többi tag is egyidejűleg teljesíti a kivált tag irányában a társasági viszony alapján fennálló kötelezettségét.