Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

158 Közösség. hogy a tulajdonostársak egyszersmind házastársak és hogy a házassági kötelék közöttük felbontva nincs. (P. VII. 3809/1913. V. 6.) MD. VII. 135. Társas jogviszonyba is lépett telekkönyvi társtulajdonosok a társasviszony megszűnése előtt a tulajdonközösség megszüntetését nem követelhetik. (C. 1254/1918.) A házassági jogunkban fennálló különvagyonrendszer nem zárja ki azt, hogy a házasíelek, miként harmadik személyek is, azzal a célzattal és rendelkezéssel szerezzenek közös vagyont, hogy a közösség a rendeltetésnek tartamára fenntartassék. Ebből következik, hogy abban az időben, amelyre a közösség megállapíttatott, ez a közösség meg nem szüntethető, kivéve azt az esetet, amelyben a másik fél a közösség megállapítására, illetve meghatározott célú és idejű fenntartására létrejött szerződést lényeges részében megszegte, amikor is a szerződésszegésre vonatkozó jogszabályok nyernek alkalmazást. (C. 669/1919.) M. Tára I. 79. 5) Terhelő jogok. Az osztályos testvérek között az ingatlanra fennálló tulajdonközösségnek bírói árverésen való eladás útján kért megszüntetésére akadályul szolgál a peres felek életben lévő anyja javára bekebelezett özvegyi haszonélvezet szolgalma, mivel ezzel a szolgalommal az ingatlan teljes árban eladható nem lévén, a tulajdonközösség megszüntetése alkalmatlan időben kéretett. (1666/1911.) MD. V. 202. Az özvegyi jog, mint bizonytalan tartamú jog, az ingatlan értékesítésére kétségtelenül hátrányos befolyást gyakorol. Ha az ingatlan az övegyi jog épségben tartása mellett, valódi értékben el nem adható, az ingatlannak az özvegyi jog fentartása mellett leendő bírói elárverezése és tulajdonközösségnek ez úton megszüntetése el nem rendelhető. (P. VII. 2639/1912.) MD. VII. 142. A tulajdonközösségből folyó az a jog, hogy a közösség megszüntetését a társak bármelyike követelheti, nem gyakorolható időn kívül vagy a többi tulajdonostárs, vagy a dologi jogosultnak a kárára, miért is annak érvényesítésével figyelembe kell venni az egyes társak részét terhelő haszonélvezeti jogot. (P. V. 6312/1917.) MD. XII. 206. Az a társ, aki a tulajdonközösségbe akkor lépett be, amikor a közös tulajdon tárgyát tevő ingatlanok már haszonélvezeti joggal és kikötménnyel voltak terhelve, e jogok fennállása alatt nem kérheti a közösség megszüntetését. (Rp. V. 6895/1917.) MD. XII. 143. Adott esetben a Kúria a tulajdonközösségnek árveréssel megszüntetését elrendelte, mert a korona romlásával kapcsolat-