Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Tulajdonközösség megszüntetése. 149 -egyetértés hiánya pedig okul szolgálhat a közösség megszüntetésére. (C. 152/1912.) Valamely osztatlan közös tulajdont képező ingatlannak perenkívüli megosztásához a jogközösségnél fogva az összes tulajdonostársaknak hozzájárulása szükséges. (P. II. 4816/1913) MD. VII. 228. Oly esetekben, midőn valamely ingatlanság csak telekkönyvileg áll többeknek hányadrészek szerinti közös tulajdonában, tényleg azonban a tulajdonosok azt egymás között véglegesen megosztották, egyik tulajdonostárs sem követelheti a többitől, hogy a telekkönyvileg még fennálló tulajdonközösséget akár a természetben már létesített osztálytól eltérő testi elkülönítéssel, akár pedig árverés útján szüntessék meg. (Rp. V. 6884/1923.) MD. XVII. 31. Az oly tartalmú megállapodás a tulajdonostársak között, hogy a tulajdonközösséget akként szüntetik meg, hogy az egyik tulajdonostárs a másik ingatlanjutalékát megveszi, ingatlanelidegenítésre vonatkozik; következéskép a 4420/1918. M. E. számú rendeletben foglalt anyagi jogszabály értelmében annak érvényességéhez okiratbafoglalás szükséges. (P. V. 1790/1928.) MD. XXIII. 47. A tulajdonközösség megszüntetésének oly módja, amely az egyik részesre személyes kötelezettséget ró és azt készpénzfizetésre kötelezi, csak az esetben foghat helyet, ha az érdekelt részesek ebben megegyeznek. (P. V. 408/1929.) MD. XXIV. 52. A társtulajdonosok oly megállapodása, mellyel az ingatlannak természetben kijelölt részeit juttatják egymásnak tulajdonul, — eltekintve a társasháztulajdon intézményétől — hatálytalan. — Ilyen megállapodás csupán a birtoklás kérdésének ideiglenes rendezését jelenti. (P. V. 2078/1929.) MD. XXIV. 90. Ingatlan önkéntes árverésen való eladásának szabályaira nézve l. az 1881: LX. t.-c. 204—206. §§-ot, a végrehajtási jogi részben. b) A megszüntetési per általában. Oly esetben, midőn a vagyonközösségnek árverés útján való megszüntetése kéretett és rendeltetett el, a jelzálogos hitelezőnek a perbevonása nem szükséges. A vagyonközösségi perben a perköltségek megszüntettették, mert a vagyonközösség megszüntetésével mindkét peres fél vagyoni viszonyai rendeztetnek, tehát az a felek közös érdeke, minek következtében az azzal felmerült költséget mindenik fél viselni köteles. (C. 5362/1904.) Abban az esetben, ha a felperes keresete a tulajdoni közösségnek természetben való megszüntetésére s a telekkönyvi jószágtestnek, vagy birtdkrészletnek feldarabolására irányul és