Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

124 Megbízás. vétele után két hónap múlva adta be, olyan szándékos és vétkes gondatlanságból okozott mulasztás nem terheli, amely miatt a felperesnek az 1874: XXXIV. t.-c. 71. §-a szerint felelősséggel tartoznék. (2216/1903.) Dt. 3. f. XXIV. 169. Az ügyvéd teljes kártérítéssel csak akkor és csak azért a kárért tartozik, amelyet hivatalos eljárásában cselekvése vagy miulasztása által okozott és amennyiben ez a kár törvényszerű jogorvoslattal már el nem hárítható. A kártérítés csak akkor ítélhető meg, ha a kár elhárítása céljából a törvény által meg­engedett jogorvoslatok kimeríttettek és ennek dacára az ügy­véd mulasztása által okozott kár nem volt elhárítható. (P. I. 4202/1911.) MD. VI. 111. Az ügyvédnek az ügyvédi rendtartás (1874: XXXIV. t.-c.) 71. §-án alapuló kártérítési felelőssége nemcsak megbízó ügy­felével szemben áll fenn, Az idézett §. szövege szerint „az ügy­véd teljes kártérítéssel tartozik azon kárért, melyet hivatalos eljárásban cselekvése vagy mulasztása által valakinek okozott", tehát nyilvánvalóan annak is, aki nem az ő ügyfele. (M. Tára II. 93.) Az Ügyvédi Rendtartás 72. §-ának alkalmazásában a tudomásrajután akkor is fennforog, ha a tudomásszerzés a meg­kívánt gondosság kifejtése mellett fölvehető. (P. VI. 5324/1928.) MD. XXIII. 85. Az ügyvédet téves vélemény adása alapján nem terheli kártérítési kötelezettség, ha őt a tévedésben szándékos vagy vétkesen gondatlan cselekvés vagy mulasztás nem terheli, s ha az nincsen valamely jogszabállyal világos és összeférhetetlen ellentétben. (P. VI. 6139/1930.) MD. XXV. 155. Egymagában az a körülmény, hogy az ügyvéd az eljárási költségek tekintetében az őt illető végrehajtási joggal él, nem ad az ellenfélnek jogalapot arra, hogy az ítélet megváltoztatása esetén a kifizetett költségek visszatérítését a felet képviselő ügy­védtől követelhesse vissza. (P. V. 6708/1930.) MD. XXIV. 148. Az Ügyvédi Rendtartás 71. §-át nem lehet alkalmazni az olyan esetre, amidőn az ügyvéd eljárása csak az okirat értelme­zésére adott jogi vélemény nyilvánításából áll. (P. VI. 226/1931.) MD. XXIV. 122. e) Az ügyvéd díjazása. 1874: XXXIV- t.-c. (ügyvédi rendtartás) 54. §. Az ügyvéd a reája bízott ügyben tett készpénzbeli kiadá­saínak, úgy időveszteségének megtérítésén felül, illő jutalomdíjt s mindezek aránylagos előlegek általi fe­dezését követelheti az általa képviselt féltől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom