Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Alkuszdíj. ügyvédi tevékenységéért kikötött díj érvényesítéséhez okirat nem szükséges. (4425/1914. P.) MD. IX. 194. A pénzkölcsön közvetítésével erre jogosító iparengedély nélkül foglalkozó a törvény tilalma ellenére folytatott ügynöki tevékenységéért díjazást per útján nem követelhet. (P. VII. 2235/1930.) Grill XXIV. 676. ÍV ÍÍV«>M rrn3nfö> i' diWMTÖSoloi' f Pl .Öt^/fl^t-? /'"' ' ? vxi-h tfip rU, e) Különös megállapodások. Ha a szerződés kiköti, hogy bizonyos időtartamon belül a megbízó nem bocsáíkozhatik az alkusz nélkül tárgyalásokba, úgy ennek az az értelme, hogy az ügynök ne legyen a dolog természeténél- fogva nem azonnal célravezető munkásságának eredményétől megfosztható azáltal, hogy az általa felvetett eszme folytán jelentkező vevővel a megbízó maga közvetlenül köti meg a szerződéit. Ilyen esetben a megbízó a közvetítési díj megfizetése alól csak úgy menekülhet, ha bebizonyítja azt, hogy az ügynök a közvetítés körül semminemű komoly tevékenységet nem fejtett ki. Az alkuszdíj az ügylet létesítésének közvetítése körüli fáradozás fejében a közvetítőt csak akkor illeti meg, ha a közvetítés eredményre vezet és az ügylet a közvetítés folytán köttetik meg. (C. 781/1899.) Habár bírói gyakorlaton alapuló jogszabály az, hogy a közvetítőnek a neki fizetni kötelezett közvetítési díjra jogos igénye van akkor, ha a közvetített ügyletben résztvevő feleket összehozza és a felek közt a szerződés megköttetik; azonban ez a jogszabály csak ott alkalmazható, ahol a megbízó fél a közvetítési díj fizetését külön feltételekhez nem kötötte. (C. 570/1901.) Ha a megbízó nem kötelezte magát arra, hogy elsőbbségi engedély adásától feltételezetten megszavazott kölcsön esetére is fizet közvetítési díjat, úgy a közvetítő, ha csak ily kölcsönt szerzett, a közvetítési díjra még az esetben sem tarthat igényt, ha felhívására a megbízó az elsőbbségi engedély megszerzésére vállalkozott, de ez nem sikerült, mivel ily esetben az elsőbbségi engedély beszerzése a közvetítőt terheli. (Bpesti kir. tábla, I. G. 200/1906.) Dt. 4. f. VI. 159. A tulajdonos a közvetítővel megállapodott, hogy ez ingatlana felére vevőket szerez és a bizonyos összeget meghaladó vételárban osztozkodnak. Ha az ingatlanok eladandó fele közelebbről megjelölve nem volt, a tulajdonos csak jogával élt akkor, midőn az ingatlanoknak általa megtartani kívánt részét megjelölte. Ha tehát az eladás emiatt hiúsult meg, a közvetítő kártérítést nem követelhet. (P. VIII. 5548/1911.) MD, VI. 172. Eladási ügylet közvetítésére adott egyszerű megbízás nem foglalja magában, — külön kikötés nélkül és önként értetődően, — a megbízónak arról a jogról való lemondását, hogy 7*