Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. III. kötet. (Budapest, 1934)

Közvetítés fogalma. 91 merült költségét, amennyiben az ügy érdekében elkerülhetetlenül szükséges volt és az alkuszdíjat meg nem haladja, egészen vagy részben térítse meg. 1604. §. Sem alkuszdíj, sem költségmegtérítés nem illeti azt az alkuszt, aki az alkuszi szerződés ellenére a másik fél érdekében is működött. 1605. §. Az aránytalanul magas alkuszdíjat a bíróság az adós kérelmére méltányosság szerint mérsékelheti. Önként megfizetett lejárt alkuszdíj utólagos mérséklését nem lehet kérni. 1606. §. Házasságközvetítésért vagy házasságkötésre kínálkozó alkalom közléséért igért alkuszdíjat, valamint az ily közbenjárással felmerült költségkövetelést bírói úton nem lehet érvényesíteni. II. Élő jog. 1. Közvetítés fogalma. 2. Az alkusz kötelességei. 3. Alkuszdíj. a) Általában. b) Az ügylet feltétlen létrejötte. c) Oksági kapcsolat. d) Hivatásszerűség. e) Különös megállapodások. f) Az alkuszdíj mennyisége. g) Az alkusz költségeinek megtérítése. 1. Közvetítés fogalma. 1875:XXXVIL t.-c. (kereskedelmi törvény) 534. §. A kereskedelmi ügyletek megkötésének közvetítése alkuszi ügyletnek, s az, ki ily ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, alkusznak tekintetik.