Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)
64 Az eladó szavatossága. ugyan, de a választott jognak megfelelő kötelezettsége teljesítésével vétkesen késlekedik. A vétel felbontását vagy a vételár leszállítását kimondó ítélet visszahat a keresetindítás időpontjára. 3. A vétel felbontásának követelése. 1389. §. Ha a vevő az eladóval szemben azt állítja, hogy az eladott dolog szavatossági hiányban szenved, az eladó a vétel felbontásának felajánlásával és megfelelő határidő kitűzésével nyilatkozatra hívhatja fel a vevőt az iránt, kívánja-e a felbontást. Ily felhívás esetében a vétel felbontását csak a határidő elteltéig lehet követelni. 1390. §. Az eladó, ha még nem telt el az az idő, amely alatt joga van teljesíteni, elejét veheti a vétet felbontásának azzal, hogy ennek az időnek eltelte előtt a hiányt pótolja; egyedileg meg nem határozott dolog eladása esetében azzal is, hogy ugyanezen az időn belül saját veszélyére és költségén a hiányos dolog helyett hiánymenteset szolgáltat a vevőnek. Ha azonban e jogával oly időben él, amikor már teljesítési késedetemben van, köteles a vevőnek a késedelemből eredő kárát megtéríteni. Az előbbi bekezdésben meghatározott jog nem illeti meg az eladót, ha a hiányt csalárdul elhallgatta. 1391. §. Az eladó, ha ingatlant térfogat szerint meghatározva adott el, a térfogatért, mint kikötött tulajdonságért, szavatol; a vétel felbontását azonban a vevő térfogatbeli hiány miatt csak abban az esetben követelheti, ha a hiány oly lényeges, hogy a szerződés ez okból reá nézve érdekét vesztette. 1392. §. Ha együtt eladott több dolog közül nem