Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

34 A vétel általános szabályai. ha a szerződő felek a vétel tárgya s a vételár iránt megegyeztek, az adásvevésül szolgáló ingó dolog tulajdonát pedig csakis az átadás megtörténtével szerzi meg a vevő. (C. 123/1895.) Valamely ló iránt létrejött adásvételi ügyletnek egyik szükséges kelléke az is, hogy az eladott lóra vonatkozó járlat a vevőnek átadassék. (C. 1956/1895.) A vételi ügyiéi abban az esetben is megkötöttnek tekintendő, ha a felek a vétel tárgyát csak úgy jelölték meg, hogy a vevő .^szükségletét" veszi meg az eladótól, mert a kereskedelmi forgalomban szokásos „üzleti szükséglet" elnevezés alatt a szerződő felek a vétel tárgyát a mennyiség tekintetében is a megkívánt határozottsággal jelölték meg, amennyiben ezen elnevezés alatt kétségtelenül a vevőnek a rendes üzleti forgalomban megkívánt áruszükséglete értendő. (C. 1176/1901.) Dt. 3. f. XXII. 74. Ha a vételi szerződés nem nyomban vagy a szerződő felek valamelyikének a másik félhez intézett felhívására teljesítendő, akkor különösen az ingatlanok vételénél a szerződés lényegéhez tartozik az is, hogy a szerződés teljesítésének a módja és ideje is megállapíttassék. (Rp. V. 4416/1917.) MD. XI. 223. Az 1897: XX. t.-c. 40. §-a rendelkezéséhez képest az állam nevében kötendő beszerzési ügyletekre vonatkozó oly szerződésnek érvényes megkötése, amely ügylet 5000 forintnyi (10.000 K) értéket képvisel vagy meghalad, miniszteri utólagos jóváhagyástól függ. (P. VII. 4960/1917.) MD. XII. 107. Olyan esetben, amidőn a természetben különben sem megosztható, helyesebben csak értékének nevezetes csorbítása mellett megosztható ingatlannál, az adásvételi szándék az egész ingatlan eladására és szerzésére irányul, a vételi ügylet egyik tulajdonostársnak jutalékára nézve sem jöhet létre joghatályosan, ha a szerződéshez nem valamennyi társtulajdonos járult hozzá. (401/1920. és 547/1920.) MD. XIV. 14. Ingatlan elidegenítési ügylethez hatósági hozzájárulás egyedül a közérdek szempontjából szükséges, a közérdek megóvása pedig nem az ügyletkötő felekre, hanem egyedül az illetékes közigazgatási szervre tartozik. Ha tehát ennek eljárásába valamelyik szerződő fél a hozzájárulás megtagadása végett beleavatkozik, ezáltal megsérti a szerződési hűséget, amelynél fogva ő teljesítésre lévén kötelezve, a teljesítés meghiúsításától tartózkodni köteles. (C. 5837/1921.) Ingatlan eladása a gyámoltra vagy gondnokoltra még gyámhatósági jóváhagyás esetében is csak akkor válik joghatályossá, amikor a szerződést a gyámhatóság jóváhagyási záradékkal is ellátta. (P. V. 4145/1922.) MD. XVI. 57. Nem tekinthető a vétel érvényes létrejöttéhez szükséges akaratmegegyezés létesültnek, midőn az ideiglenesnek nevezett