Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

A vétel fogalma és tárgyai. 31 1. A vétel fogalma és tárgyai. Üzlet eladója a vevőkör megmaradása iránt (e kör hozzájárulása hijján) jogilag kikényszeríthető kötelezettséget nem vállalhat. (C. 980/1910.) Mj- Dt. IV. 166. Az oly szerződés, mely szerint a gyáros egy egyesületnek meghatározott áron perselyeket bocsát rendelkezésére és a perselyekbe befolyó adományok fele mindaddig kiadandó a perselyek készítőjének, míg a perselyek ára törlesztve nincs, a perselyek pedig áruk törlesztése után az egyesület tulajdonává válnak: nem szerencseszerződés, hanem vételi szerződés. (P. II. 2266/1910.) MD. IV. 223. Aki az ingatlanra vonatkozó kőszénkutatási, bányanyitási és kiaknázási jogot olykép adja bérbe, hogy a szerződés az ingatlanok alatt létező összes szénmennyiség teljes kiaknázásáig érvényes: nem bérleti, hanem átruházási szerződést köt, habár az ellenszolgáltatás havi bér módjára teljesítendő. (P. VI. 5209/1910.) MD. V. 162. Az a megállapodás, hogy az ingatlan árverésre fog bocsáttatni, kizárja a megállapodást létesítő felek között a vételi ügylet létrejöttét. (5012/1911.) MD. VI. 141. Az oly szerződés, amellyel valamely erdő álló fatömege meghatározott időre való kitermelés kikötésével pénzösszeg ellenében, másra átruháztatik, adásvételnek minősül ugyan, minthogy azonban az ily szerződés szerint a vevő arra nyer jogot, hogy meghatározott idő alatt, a megállapított díj fizetése ellenében, ingatlan területről, az ottlévő gyümölcsöt saját munkájával kitermelje, nyilvánvaló, hogy a megállapodásban oly elemek is foglaltatnak, amelyek haszonbérleti szerződés lényeges ismérveivel azonosak. (P. II. 360/1918.) MD. XII. 195. A bíróságon kívül önkéntes árverésen történt ingatlan eladás esetében a kiskorúra nézve kötelező vételi ügylet létrejöttéhez az is szükséges, hogy a kiskorú gyámja és a vevő között adásvételi szerződés köttessék és a jóváhagyás a gyámhatóság által a szerződésre rávezettessék. (P. V. 195/1922.) MD. XV. 117. A bírói gyakorlatban elfogadott jogszabály szerint az olyan szerződés, amelynek értelmében a bányavállalkozó addig, ameddig az illető területen a szerződésben megnevezett ásványokból termelésre érdemes minőségű és mennyiségű ásványt talál, az ásványokat a maga költségén állítja elő, azaz bányássza ki és évenként a meghatározott legkisebb összeget ellenértékül még akkor is köteles megfizetni a telekkönyvi tulajdonosnak, ha abban az évben megfelelő mennyiségű ásványt nem állított is elő, jogilag nem adásvételi szerződés, hanem haszonbéri szerződés, habár azt a szerződő felek adásvevési szerződésnek és a bányavállalkozó által fizetendő ellenértéket vételárnak nevezték is. (P. V. 2468/1923.) MD. XVII. 99.