Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Vendégfogadós felelőssége. 23 77. Élő jog. 1924: XIII. t.-c. a fogadós felelősségéről és az elszálláso­láson alapuló és ezzel kapcsolatos követeléseinek bizto­sításáról. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1924. évi május hó 20-án kiadott 6. számában.) /. A fogadós felelőssége. 1. §, A fogadós felel azért a kárért, amelyet a megszálló vendég a fogadóba hozott dolgának elve­szése, elpusztulása, vagy megsérülése által szenved, hacsak azt nem bizonyítja, hogy a kárt oly körülmény okozta, amely sem neki, sem házanépének, sem sze­mélyzetének fel nem róható. A fogadóba hozottaknak azokat a dolgokat kell tekinteni, amelyeket a vendég a fogadósnak vagy oly emberének, akit átvételükre meghatalmazottnak tart­hatott, átadott vagy amelyeket a neki kijelölt helyen vagy a fogadónak a dolog természete szerint erre rendelt helyén elhelyezett. 2. §. A fogadós az előbbi §. alapján minden egyes vendégnek legfeljebb a vendég által fizetett napi szobabér százszorosáig felel; nagyobb összeg erejéig csak úgy, ha a dolgot, minőségét és mennyiségét is­merve, kifejezetten megőrzés végett átvette, vagy ha a vendég nagyobb összeg iránti követelését a fogadós­sal szemben nyomban a megérkezéskor írásban kö­zölte, végül ha a kár tekintetében őt, vagy házanépé­nek, vagy személyzetének tagját vétkesség terheli. 3. §. Drágaságokért, értékpapírokért és kész­pénzért a fogadós az 1. §. alapján csak akkor felel, ha a dolgot, minőségét ismerve, megőrzés végett át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom