Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

„Szabálytalan" letét. 19 peres által elfogadott főeskünek le- vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. (C. 7545/1904.) A letéteményes, ha a dolgot nem tudja visszaadni, ellenkező kikötés hiányában a letevőnek teljes kárát, tehát a letett dolognak a károkozás idejében volt egész értékét tartozik megtéríteni. (C. 6165/1917.) Mj. Dt. XII. 76. A letéteményes a letéti viszony megszűnténél a letétben tartott dolgot a letevőnek vagy természetben tartozik visszaszolgáltatni, vagy pedig annak teljes értékét tartozik megtéríteni. (C. 317/1921.) A letéteményes felelősséggel tartozik az általa vagy alkalmazottjai által őrizetbe vett dolgok megőrzéséért, illetve az őrizetbe vett dolgok eltűnése folytán a tulajdonost érő károsodásért, hacsak nem mutatja ki, hogy őrizetéből a dolgok hibáján kívül vesztek el. (P. V. 756/1921.) MD. XIV. 53. Egyesületi magánhelyiségben az egyesület szolgáinak megőrzésére átadott ruháért az egyesület nem felel, ha a ruhatári kezelést az egyesület nem vállalkozásszerűen rendezte be. (C. 1392/1921.) Gr. XVII. 434. A letéti ügyletek tekintetében irányadó abból a jogszabályból, hogy a letéteményes a letéti viszony megszűntével a letétbe vett dolgot a letevőnek természetben köteles visszaszolgáltatni, ennek elmulasztása esetén pedig annak teljes értékét köteles megtéríteni, jogilag az folyik, hogy ugyanő a letett tárgy amaz értéke szerint köteles pénzbeli kártérítést adni, amely értékkel bírt az a per során foganatosított becsű idejében. (C. 5050/1921.) Mj. T. III. 93. Letéti díj kikötés nélkül is jár, ha az őrizet a körülmények szerint nem tekinthető ingyen elvállaltnak. (P. VI. 1428/ 1922.) MD. XVI. 10. A város letéteményesként felelős az elkobzás folytán birtokába került értéktárgyakért. Ezek elveszése esetében kártérítési kötelezettségének nem előfeltétele, hogy a követelést támasztó fél előbb a jogszabályellenes elkobzást foganatosító közegek ellen forduljon. (P. II. 900/1929.) Grill XXIV. 642. A letéteményes a letett dolgot a visszaadás idejének elkövetkeztével a letevőnek tartozik visszaadni, arra való tekintet nélkül, hogy a letevő a dolognak tulajdonosa-e, vagy pedig azt más jogcímen birtokolja-e. (P. IV. 8177/1929.) Grill XXIV. 643. 2. „Szabálytalan" letét. Arra az ügyletre, mellyel készpénz akként adatik letétbe, hogy a készpénzt a letéteményes felhasználhatja s a használat egyenértékeként kamatot tartozik a letevőnek fizetni, általában és rendszerint a kölcsönre vonatkozó szabályok alkalmazandók, alkalmazandó tehát az 1883: XXV. t.-c. III. fejezete és így az a