Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

14b A vétel különös nemei. ügyletről okiratot (részletívet) és az egyes részletfize tésekről nyugtát kiállítani. Ezen okiratok és nyugták; az időrendben vezetendő és ugyanazon tételeket magokban foglaló üzleti könyvek szelvényrészeit képezik. A könyvek vezetésére nézve az 1875: XXXVII. t.-c» 25. §-a irányadó. 6. §« A részletügyletről kiállított okirat a homlokzaton feltűnően mint „részletív" jelölendő meg. Az eladó cég aláírásával ellátott okiratnak (részletívnek) magában kell foglalnia az ügylet megkötésének idejét,, az eladott értékpapír minőségét, számát, névértékét és a budapesti tőzsde jegyzése szerinti árfolyamát, a vételár ősszegét, a fizetési részleteket, a fizetések idejét és helyét és a jelen törvény szószerinti szövegét. Szelvényívekkel ellátott részletíveket kibocsátani tilos. 7. §„ A részletfizetés mellett eladott értékpapíroknak a részletügylet megkötésekor és annak egész tartama alatt az eladó tulajdonában és az illetékes iparhatóság területén tényleges birtokában kell lenni. 8. §, A részletügylet a vevő vagy annak jogutódja által megtámadható, ha az értékpapír olyan árban adatott el, mely az ügylet megkötésekor jegyzett árfolyamot és annak a részletügylet tartama szerint számítandó évi 15 százalékát meghaladja. E számításnál a kamatozó papírok kamatai a vevő javára esnek. 9. §. Az eladó a részletügyletet megszüntetheti, ha a kikötött részfizetés a lejárat utáni nyolcadik napon le nem fizettetett. Ez esetben az eladó jogosítva van a lejárat utáni nyolcadik naptól számítandó 15 napon belül az értékpapírt az 1875: XXXVÍI. t.-c, 352.