Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

Elővételi jog (törvényes). 133 'dekelt feleket a telekkönyvi hatóság útján is felhívliatja az elidegenítés tárgyában létrejött jogügylet előadására- Erre vonatkozólag a telekkönyvi hatósághoz intézett beadványt a telekkönyvben, telekkönyvi akadály nem létében, szél jegyezni kell. Ha a felek a jogügyletről szóló okiratot a kitűzött határidő alatt elő nem mutatják, a telekkönyvi hatóság az elővásárlásra jogosult kérésére a feleket szükség esetén eskü alatt hallgathatja ki a jogügylet tartalmára nézve. A jogügyletről szóló okiratot ilyen esetben a felek jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozata pótolja. 20. §. Az állam nevében az elővásárlási jogot az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával a földmívelésügyi miniszter gyakorolja. A földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlását ugyancsak az említett hozzájárulással esetről-esetre átengedheti a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének, az Országos Központi Hitelszövetkezetnek vagy kellő ellenőrzés alatt álló más megfelelő szervezetnek. 21. §. A földmívelésügyi miniszter az elővásárlási jog gyakorlásáról az Országos Földbirtokrendező Bíróság hozzájárulásával esetről-esetre lemondhat. Hozzájárulás előtt a község és a szomszédos községek elöljáróságát, továbbá az érdekelteket meg kell hallgatni. Lemondás esetében az elővásárlási jog gyakorlásának nincs helye. Lemondásnak csak meghatározott vételi ajánlatra vagy már megkötött vételi szerződésre nézve -van hatálya. 22. §. 2. bekezdés. Ha ugyanazzal a jogügylettel