Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. II. kötet. (Budapest, 1934)

118 A vétel különös nemei. 2, Törvényes visszavásárlási jog. 1920: XXXVI. t-c. (földbírtok helyesebb meg­oszlása) 91, §. Ha az állam a jelen törvény alapján elővásárlás vagy megváltás útján vagy bármely más úton középbirtokot meg nem haladó, olyan ingatlant szerez meg, amelyet korábbi tulajdonosa a háború alatt akár hadiszolgálata miatt, akár háborús viszo­nyokból származó más körülmények miatt volt kény­telen aránylag olcsó áron másnak átengedni, az ilyen ingatlan, illetőleg annak az a része, amely a törpe- és kisgazdaságok között mintagazdaságnak vagy közép­birtoknak van szánva, visszajuttatható az említett ko­rábbi tulajdonosnak, elhalálozása esetében lemenő örökösének vagy házastársának, amennyiben az állam által megszerzett ingatlan nem szükséges azoknak földhöz juttatása végett, akiket ez a törvény elsősor­ban földhöz juttatni kíván és amennyiben méltánylást érdemlő okok szólnak amellett, hogy a korábbi tulaj­donos, illetőleg a helyébe lépő fent említett más sze­mély az ingatlant visszaszerezhesse. Ha az, akitől az állam az ingatlant az előbbi be­kezdés alapján megszerzi, ennek következtében — az ingatlanért annak idején fizetett alacsony vételárhoz képest — indokolatlanul nagy vagyoni előnyhöz jutna, az Országos Földbirtokrendező Bíróság ezt a vagyoni előnyt a méltányossághoz képest megoszthatja egy­részről a között, akitől az állam az ingatlant meg­szerzi, másrészről pedig az ingatlannak ama korábbi tulajdonosa között, akinek javára szól az előző be­kezdés rendelkezése. Ha utóbbi már elhalt, a megosz­tás lemenő örökösei és házastársa javára is történne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom