Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

44 A szerződések tárgya. Nem ütközik a jó erkölcsökbe magasabb állású közigaz­gatási tisztviselőnek az a ténykedése, mellyel erdő faállományá­nak eladására vonatkozó közvetítői megbízást díjazás kikötése mellett fogadott el. (P. VIII. 3610/1917.) MD. XI. 232. A jó erkölcsökbe nem ütközik a főszolgabírónak az a köz­vetítő tevékenysége, amellyel mint magánszemély járásában kőszénkutatási jogosítványok megszerzését megbízója részére lehetővé tette. (C. 2011/1918.) A törvény a bírói és bírósági hivatalnokot elzárja minden a hivatali állásukkal össze nem egyeztethető ügynöki tevékeny­ségtől és így attól is, hogy egyes esetben ilyen tevékenységet díjazásért vállaljon. A közigazgatási tisztviselőnek ilyen jogcímű követelése bíróság előtt érvényesíthetőnek mondatott ki. (C. 4732/1918.) MD. XIII. 51. Főszolgabíró közvetítő tevékenysége, mellyel mint magán­személy járásában kőszénkutatási jogosítványok megszerzését megbízója részére lehetővé teszi, nem ütközik a jó erkölcsökbe. (P. VIII. 6568/1918.) MD. XII. 180. Hatósági közegnek hivatalos eljárása közben hatósága alá utalt ügyfelekkel való magánügyletkötése rendszerint össze nem egyeztethető a jó erkölcsökkel. (P. IV. 3554/1923.) Grill. XVIII. 499. d) Fegyelmi vétség. V". ö. Ladik 169—172., pótk. 34—35. old. Az ügyvédnek az a ténye, hogy teljesen vagyontalan és a balesetből kifolyóan alig munkaképes, tehát, a megélhetés és a családfentartása tekitnetében kizáróan a megítélt és a legszük­ségesebbekhez szabott életjáradékra utalt ügyfelével szemben, az életjáradék % részét ügyvédi jutalomként az ügyfél haláláig terjedő időtartamra kikötötte, alkalmas arra, hogy az ügyvéd iránti tiszteletet és bizalmat megrendítse, 9 az ügyvédi kar be­csületét és tekintélyét aláássa és mint fegyelmi vétség érvényes kötelem alapjául nem szolgálhat. (C. 2781/1914. Gr. XVI. 729.) e) Választási visszaélések. V". ö. az országgyűlési, törvényhatósági és községi válasz­tások jogszabályainak összeállítását: Ladik, 91., 379., 440., 681.; pótk. 18., 80., 92., 147. old. A választónak abból a célból, hogy bizonyos jelöltre sza­vazzon, etetése és itatása az 1878: V. t.-c. 186. §-a szerint álta­lában véve tiltva van és különben is nyilván a jó erkölcsökbe ütközik; ilyen alapon nyugvó követelés érvényesíthetése pedig bírói oltalomban nem részesíthető. — A követelés- eredeti alap­jának jogi természetét nem szünteti meg az a körülmény, hogy •az adós akár előbb, akár utóbb egyenes fizetési ígéretet tett. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom