Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

40 A szerződések tárgya. kötendő házasság anyagi biztosítása a közérdek szempontjából kívántatván meg, ezen közjogi tekintet alá eső érdekre tekintettel az ezzel ellentétben álló minden olyan jogügylet, mely a felek akarata szerint arra irányul, hogy a házassági biztosíték rendeltetése elől elvonassék, érvénytelennek tartandó, mert az ilyen jogügylet nyilvánvalóan a közérdek szempontjából fennálló tekintetek kijátszását célozza. Ezen alapon érvénytelen a katonatisztnek vagy nejének lemondása a nősülési biztosíték jövedelméről. Mégis azonban a katonai nősülési biztosíték céljára és rendeltetésére való figyelemmel az a kamatjövedelem, amely az ennek fizetésére kötelezett féltől a lejárat után késedelem nélkül nem igényeltetik, később már nem lesz keresettel érvényesíthető. (PHT. 72. sz. 8311896.) Az adósnak oly kötelező ígérete, hogy a hitelezővel a követelés egy részének elengedése iránt színlegesen kötött egyezség dacára, annak az egész követelést kifizetendi, az ily ígéretet tevő adósra nézve joghatályos, mivel ily megállapodás feltétlenül parancsoló vagy tiltó törvénybe nem ütközik. (C. 266/1899.) Jogilag lehetetlen teljesítés iránt érvényes szerződés köthető nem lévén, az ily teljesítés elfogadása iránt tett ajánlat el nem fogadása nem járhat az el nem fogadó félre nézve joghátránnyal. (623/1900.) Dt. 3. í. XIX. 79. Törvényes bizonyítékok megszerzésére irányuló megbízás törvénybe nem ütközik, azonban ezen megbízás bármikor víszszavonható s a megbízottnak csupán az addig felmerült költségeinek és idővesztésének megtérítéséhez van jogszerű igénye. (8609—1903.) Dt. 4. f. II. 2. Ha valaki az 1885: XXIII. t.-c. a törvénynek a korcsmahitelről rendelkező 22. és 23. §-ai határozatainak kijátszása céljából a váltó alakját használja fel, kihágást követ el, az ily váltóból tehát jogok nem származtathatók, (831/1904.) Dt. 3. f. XXVII. 284. Nem ütközik tiltó jogszabályba, ha a vevő kiköti, hogy a vételárat csak az eladónak a községben élvezett italmérési engedélyről való lemondása után tartozik fizetni. (I. G, 100/1908.) MD. II. 206. A telekkönyvvezetőnek az a cselekménye, hogy ingatlanokra adásvételt közvetít, szerződést készít, parcellázást létesít, a parcellázás érdekében hatóságoknál eljár és ezért díjazást köt ki: részben az 1874: XXXIV. t.-c. 39. §-ába ütközik, részben pedig az 1891: XVII. t.-c. 39. §-a és az 1869: IV. t.-c. 8. §-a szerint telekkőnyvvezetőí alkalmaztatásával össze nem férhető