Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

32 A szerződések alakja. 4. Megerősítés alakja. Az utólagos jóváhagyásra következtetést engedő tényekhet írásbeli alakszerűség nem szükséges. (P. V. 146/1924.) MD. XVII. 45. Az adásvételi szerződés megerősítésének nem kell írásbeli alakban történnie. (P. VI. 4944/1925.) MD. XIX. 67. A hatósági jóváhagyást nem lehet hallgatólag megadottnak tekinteni a hatóságnak a jóváhagyásra szoruló ügylet alapján birtokba vett területekre vonatkozóan tett oly intézkedései folytán, melyek tisztán kezelési jellegűek. (Kúria P. V. 1976/ 1930.) 140. XXIV. 141. 5. Utólagos módosítások alakja. A teljesítésre engedett halasztás akkor sem szorul okiratbafoglalásra, ha az okirat a szerződésnek törvényszabta érvényességi kelléke. (Kúria P. VI. 4933/1929.) MD. XXV. 68. 6. Szó és írás. Az a jogszabály, hogy az írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, csakis arra az esetre alkalmazható, midőn a vitatott szóbeli megállapodás az írásbeli szerződés tartalmával ellenkezik; de nem alkalmazható abban az esetben, ha a szóbeli megállapodás az írásbeli szerződésben foglalt megállapodásokkal nem ellenkezik, hanem azokat csak kiegészíti. (C. 764/1896.) Az a körülmény, hogy a szerződő felek a létesíteni kívánt ügyletről okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy a kiállított okirat nem tartalmazza a felek valódi szerződési akaratát és akaratkijelentését. (C, 173/1902.) Jogszabály ugyan, hogy az írott szerződésben foglalt kikötésekkel ellenkező megelőző szóbeli megállapodás figyelembe nem vehető, mert azt a felek a későbbi írott szerződésbe bele nem foglalván, attól elállottaknak tekintendők, ez a jogszabály azonban nem nyerhet alkalmazást abban az esetben, amidőn a bizonyított tényállásból az állapítható meg, hogy az írott szerződés nem a felek megállapodásának megfelelően foglaltatott írásba s ekként a megállapodás a szerződés írott szövegével ellenkezőnek nem mondható. (C. 4636/1908. Gr. II. 130.) A szerződés megkötését megelőző alkudozások folyamán, vagy annak írásbafoglalásával egyidejűleg létesült, de az ügyletről készített írásbeli szerződésbe bele nem foglalt s az írásbeli szerződéssel ellenkező szóbeli megállapodások hatállyal bírhatnak akkor, ha a felek az írásbeli szerződésbe fel nem vett és korábbi időben létesült megállapodás fenntartását, il-