Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

Megrendelések gyűjtése. 17 kereskedelemügyi miniszteri rendeletek szabályozzák, melyeknek értelmében a vándor-raktár tulajdonosa nemcsak iparigazolványt váltani, hanem az 1884: XVII. törvénycikkben előírt feltételeknek (engedély, díjfizetés, a befolyt összeg tizedrészének befizetése) is megfelelni tartozik. 3. §. A megrendelések gyűjtése a kereskedő vagy iparos lakhelyén kívül csak oly iparosoknál vagy kereskedőknél lévén megengedve, kik üzletkörükben az illető áru eladásával vagy felhasználásával foglalkoznak: ezen áruk alatt nemcsak olyanok értendők, melyek eredeti vagy feldolgozott állapotban az üzlet tulajdonképeni tárgyai, hanem olyan áruk is, melyek az illető üzletben csak mint segédeszközök, irodai, bolti vagy raktári berendezések szerepelnek (kereskedelmi könyvek, állványok, pénztárak, írógépek, mérlegek stb.). Megrendelések gyűjtése végett felkereshető az a földbirtokos is, aki gazdasága körében ipari vagy gyári vállalatot folytat (malom, szeszgyár, keményítőgyár, sajt-, vajkészítő telep stb.), amennyiben a megrendelés az illető ipari vagy gyári vállalat körében eladható vagy felhasználható árura vonatkozik. 4. §. Az idézett törvény 1. §-ának 2. bekezdésében az iparoshoz vagy kereskedőhöz közvetlenül intézett egyes megrendelésekre vonatkozólag megállapított kivétel feltételezi, hogy a megrendelés határozottan megjelölt árura vagy munkára irányuljon, a megrendelő önkéntes elhatározásán alapuljon s a kereskedőhöz vagy iparoshoz már előbb intéztetett légyen, mintsem a megbízott a megrendelőnél a megrendelés átvétele végett jelentkezik. Nincs tehát megengedve a megrendelés átvétele oly megkeresések alapján, melyek határozatlan, általános, egyszersmindenkorra szóló megrendelési felhívást tartalmaznak, melyeket a kereskedő vagy iparos tömegesen küld a feleknek kitöltés vagy puszta aláírás és elküldés végett, vagy melyek nem magához a kereskedőhöz vagy iparoshoz, hanem csak megbízottjához eljárása közben intéztetnek. Szladits : Kötelmi Jog I, 2