Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

12 Szerződés kötése. lattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között vár­hatta. (P. V. 2081/1918.) MD. XII. 175. Olyan esetben, amidőn az ügyletkötés a felek közt szóbeli üzenet útján eszközöltetik és az üzenetközvetítő az üzenetkül­dőnek a nyilatkozatát elferdítve adja át, az az általános jog­szabály az irányadó, hogy az elferdítve közölt jognyilatkozat csak abban az esetben kötelezi az üzenet küldőjét, ha ő a másik felet eleve biztosította arról, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik. Más esetben az elferdítve közölt (szóbeli) nyilat­kozat tévedés miatt megtámadható annak a kimutatása nélkül is, hogy a tévedést a másik fél okozta, vagy hogy a másik félre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség há­rulna. (C. 1419/1919.) Mj. Dt. XIII. 76. A kötelezettség nélkül vételi ajánlatot tett fél ajánlatá­nak elfogadása után különleges indokolás, kivált pedig a válto­zott viszonyokra való hivatkozás nélkül jogosítva van a válasz­adásra rendes körülmények közt szükséges idő alatt akár aján­latától visszalépni, akár ajánlatát módosítva, újabb ajánlatot tenni. (C. 939/1921.) A hagyatéki eljárás során tett nyilatkozatok, amennyiben azok alapján egyesség létre nem jön, csupán csak az egyesség megkisérlése végett tett ajánlatoknak tekintendők, amelyek el nem fogadtatván, kötelezettséget meg nem állapítanak. (C. 2501/1922.) M. Tára III. 132. Az elállás joghatálya nem függ attól, hogy a másik fél az elállásról szóló értesítést megkapja, elégséges annak kimuta­tása, hogy ez értesítés postára adatott. (C. 4005/1922.) A „kötelezettség nélkül" ajánlatot tett fél ajánlatának el­fogadása után is jogosítva van visszalépni vagy ajánlatát mó­dosítani. (C. 82/1923.) Habár az ingatlan adásvételi szerződést a vevő és az egyik eladótárs aláírta is, a szerződés csak úgy áll meg, ha azt a má­sik eladótárs az ajánlat elfogadására rendelt törvéynes határ­időben írta alá. (P.VI.3586/1926.) MD. XX. 31. V. ö. a KT. 314—319. §-ait. 4. Árverés. 1881: LX. t^c. (végrehajtási törvény) 107. §. Min­den tárgy a becsáron kiáltatik ki, s ha a becsár még nem igértetnék, a kikiáltási ár fokozatosan lejebb szállíttatik. Az árverés addig folytattatik, míg igéret tétetik; s ha további igéret nem tétetett, az árverés tárgya a

Next

/
Oldalképek
Tartalom