Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

170 Elállás, Bánatpénz. Ilyen viszonyok között a vevő teljesítési képességére és akaratára számító eladó nem kényszeríthető annak tűrésére, hogy vagyona felett való rendelkezési jogában a másik félnek szerződésellenes magatartása miatt hosszabb időn keresztül akadályozva legyen és nem tartható huzamosabb ideig bizonytalanságban aziránt, hogy a másik szerződő fél szerződéses kötelezettségének mikor fog eleget tenni, avagy annak egyáltalán eleget tesz-e vagy sem? hanem jogosítva van a késedelmes vevőt a teljesítésre azzal felhívni, hogy újabbi mulasztása esetében az eladó a szerződéstől eláll. Az elállási jog gyakorolhatása szempontjából ennek külön kikötésére szükség nincs, mert ezt a jogot az eladó részére a fenti jogszabály biztosítja s attól csak az ellenkezőnek kikötése esetére esik el. (M. Tára III. 39.) A felperes pernyerés után is elállhat a kétoldalú szerződéstől alperes késedelme miatt. (P. VI. 6963/1923.) MD. XVII. 95, Az ügyletből való egyoldalú elállásra vonatkozó, de jogosulatlan nyilatkozat a szerződés fenntartásához ragaszkodó felet nem menti fel attól, hogy szerződéses kötelezettségének eleget ne tegyen, mert szerződésszegésnek viszonzása útján, vagyis ugyan másik féltől eredő, de újabb szerződésszegéssel nem lehet jogokat fenntartani, sem érvényesíteni. (P. V. 3549/1923.) MD, XVII. 26. Részbeli lehetetlenség esetén, ha a részleges teljesítés a szerződéshez hű fél érdekeinek meg nem felel, utóbbit az egész szerződéstől való elállás joga is megilleti. (C. 1316/1926. PJE. 1926. évf.) Az egyik szerződő fél — bár erre vonatkozó joga a szerződésben nincs is kikötve, — elállhat a szerződéstől, hogyha a másik szerződő fél szerződésszegése és ebből folyó mulasztása miatt, reá nézve a szerződés teljesítése már érdekét vesztette. (P. V. 4049/1926.) MD. XX. 12. Az egyik szerződő fél — bár erre vonatkozó joga a szerződésben nincs is kikötve, — elállhat a szerződéstől, hogyha a másik szerződő fél szerződésszegése és ebből folyó mulasztása miatt, reá nézve a szerződés teljesítése már érdekét vesztette, (C. 4049/1926. Mj. Dt. XX. 12.) A szolgálati szerződéstől való elállás tekintetében v. ö, 1876: XIII. t.-c. 21., 22., 51., 52. §§., 1875. évi XXXVII. t.-c. 58., 59. §§., 1884: XVII. t.-c. 71., 94., 95. §§., 1898:11. t.-c. 22., 25. §§., 1899: XLI. t.-c. 16., 22., 23. §§., 1900: XXVII. t.-c. 3., 4., 16., 17. §§., 1900. évi XXVIII. t.-c. 14., 20., 21. §§., 1900: XXIX. t.-c. 25., 26. §§., 1907: XLI. t.-c. 14., 15., 16. §§. L. ezeket a II. kötetben, a Szolgálati szerződés fejezetében. Állatszavatossági hiba esetén való elállásra nézve l. az 1923: X. t.-c. 6. §-át. — A kereskedelmi ügylettől való elállásra nézve v. ö. az 1875: XXXVII. t.-c. 335., 348., 352—355., 358. §§-t, valamint a tőzsdei áruüzleti