Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

164 Elállás. Bánatpénz, 1078. §. Az elállásra jogosult fél, ha az elállásra a másik fél hibája adott okot, ettől a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését is követelheti., II. Élő jog. 1. Elállás általában. 2. Bánatpénz. 3. Törvényes elállási jog. (L. még különösen a „Vétel" fejezetét és a „Késedelem"' fejezetét.) 1. Elállás általában. Az utóbb elálló fél nem követelhet a másik féltől kártérítést a szerződés nem teljesítése miatt. (Lfi. 2000/1878.) Az elállás kijelentésével kétszeres összegben visszaadott foglaló megtartása a másik félnek a szerződéstől elálláshozvaló hozzájárulását jelenti. (C. 10.739/1892.) A szerződéstől egyoldalúan elállni csak szerződéses kikötés esetén lehet, vagy ha a szerződés teljesítését a másik fél jogellenes ténykedése hiúsította meg, vagy ha a teljesítés jogilag számításba vehető módon lehetetlenné vált. (C. 618/1900.) A szerződéstől való elállás nemcsak határozott akaratkijelentés által, hanem oly tényekben is nyilvánulhat, melyek az akaratnak arra irányozása iránt mi kétséget sem hagynak fenn. (C. 394/1902.) A kölcsön időelőtti visszafizetésének esetére kikötött kártalanítási (storno) díj, ha az a kamattal és egyéb járulékokkal együtt a tőke 8%-át meg is haladja, megítélhető; következőleg a 8%-ot meghaladó kártalanítási díj erejéig a kielégítési végrehajtás elrendelésének is helye van, amennyiben a kielégítési végrehajtás elrendelésének egyéb elfeltételei is fennforognak. (C. 6545/1916. Mj. Dt. XI. 14.) I. Elállhat a kölcsönös szerződéstől a fél, akire nézve a szerződés a másik fél késedelme következtében érdekét vesztette. — II. Az elállási igény érvényesíthetésének nem előfeltétele az, hogy a szerződés tárgyát tevő dolog a szerződés megkötését megelőző időben volt fizikai állapotába vissza legyen helyezhető, hanem az elálláshoz való jogosultság fennforgása: esetén csak az szükséges e jog érvényesítéséhez, hogy a szerződés kötését megelőző időben volt jogi állapot legyen oly módon