Szaladits Károly - Fürst László - Újlaky Miklós (szerk.): Magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek, joggyakorlat. 3. rész. Kötelmi jog. I. kötet. (Budapest, 1934)

158 Szerződést megerősítő mellékkikötések. míg előbbi a szerződő fél által okozható kár megtérítésének biztosítására, addig az utóbbi a szerződés teljesítésének a biztosítására szolgál. Olyan törvényes intézkedés pedig, amely egy és ugyanazon érték által mindkét érdek biztosítását kizárná, nem létezvén, a szerződő felek kétségtelenül jogosítva vannak egy és ugyanazon összeget óvadék és kötbér jellegével felruházni. (5793/1901.) Dt. 3. f. XXIII. 88. Azí hogy a .szerződésben foglalt kötelezettségek biztosítására óvadék adatik, nem azt jelenti, hogy a szerződés bármely pontjának megszegése esetében az albérletbe adó jogosult ezt az óvadékot magának kötbér gyanánt megtartani, hanem csak azt, hogy azokat a szolgáltatásokat, melyeknek teljesítését a felperes a szerződés ellenére elmulasztotta, a bérlő terhére és az óvadék kiegészítésének kötelezettségével a bérbeadó teljesítheti. — Nincs azonban kizárva annak a lehetősége sem, hogy a szerződő felek az óvadéknak a kötbér jellegét adják, ennek azonban kifejezetten kell megtörténnie. (P. II. 3901/1911.) MD. VI. 133. h) Kamat és kötbér. Késedelmi kamat és kötbér egy és ugyanazon perben meg nem ítélhető, hanem a kettő közül csak az egyik, és pedig az, mely a hitelezőre nézve előnyösebb, azaz, amely a másiknak összegét meghaladja. (C. 7319/1876.) Kötbér után kamat egyáltalán nem jár, tehát még a kereset beadásának napjától kezdve sem. (Lfi. 12.169/1877.) Kötbér utáni kamat egyáltalában nem jár, tehát az a kötbért képező kereseti tőke után még a kereset beadásától sem ítélhető meg. (C. 217/1891.) Alpereseknek az a panasza, hogy megsértetett az 1877. VIII. t.-c. 2. §-ában foglalt az a jogszabály, hogy valamely kölcsöntőke után 8 százaléknál magasabb kamat nem követelhető, megállható alappal nem bír; mert az idézett 2. §. a kölcsönösszegekre nézve ugyan ekként intézkedik, de a fellebbezési bíróság a most jelzett jogszabályt meg nem sértette, mivel az általa megítélt kötbér a tőkeösszeg 1 százalékát képezi, ezt hozzáadva a kötvényben kikötött 6 százalék kamatokhoz, az összes szolgáltatás 7 százalékra megy és ha a félévenkint utólagosan fizetni kötelezett kamatoknál mindkét félévben késedelmes fizetés történik, kétszer véve is az 1 százalék kötbért, a kétrendbeli kötbér és a kamat együtt a törvényben meghatározott legmagasabb kamatlábat, a 8 százalékot meg nem haladja. (C. 204/1897.) Minthogy a kötbér nem kártérítési jellegű, hanem jogszabály szerint az elvállalt teljesítési kötelezettség biztosítására szolgál és az 1877: VIII. t.-c. nemcsak a kölcsön, hanem egyáltalában a készpénzbeli tartozásokra írja elő, hogy a kamat a